Vándornak az éjjel nagyon fura álma volt. A hegyekben járt, ám a szülőföldjétől legalább egy holdhónapnyi járóföldre, Tőrvölgyben. Ebben a völgyben egy törzs sem lakik. Egy tábortűznél ült a csillagos ég alatt. Ahol a lángokat bámulta, azon kapta magát, hogy ül mellette egy ismeretlen. Egy nagyon idős ember volt az. Szemei alá hosszú sorokat írt már az idő. Arca beesett, ám nem mutatott beteges színeket. Egy faágat tartott a kezében. Marka meglepően nagy volt, körmei szürkék és töredezettek. Felnézett, egyenesen a barbár szemébe. Vándor úgy érezte, mintha csak egy hozzá nagyon közel álló ember ülne mellette, jó érzés volt.
-Örülök, hogy végre találkozhatunk, fiam. Nagy veszély les rád, érzem már jóideje. A segítségedre kelek, mint már segítettem egyszer nagyapádon is. Tartsd magadnál a csatabárdod, s villámok kísérik legyőzött ellenfeleid...
Az öreg a tűzbe dobta a kezében tartott fadarabot. A lángok magasra csaptak izzó pernyét köpve a levegőbe a medve csillgkép felé. A barbár felébredt. Az érdekes, félig-meddig szimbolikus álmot már neki magának kell megfejteni. |
| A sarokban leül, apró fiolákat, egy mozsarat, és szütyőket húz elő, majd óvatosan felhúzza wywernpikkelykesztyűit, majd beleszór egy pár szárított levelet a mozsárba, összemorzsolja, majd önt hozzá egy pár cseppet egy fiolában levő vörös folyadékból, önt egy kis fehér folyadékot, majd elkezdi lassan keverni...a folyamat közben erősen koncentrál, mintha az egésznek valami hagyományszerű tulajdonsága lenne, és a készülő zöldesbarna trutyi veszítene hatékonyságából, ha többet keverné...érdekes elfoglaltság, az biztos. A trutyit tiszta, üres fiolákba adagolja, ügyelve arra, hogy ne érjen véletlenül se hozzá. Nem kontaktusméreg, nem azért, de mérgekkel mindig óvatosan kell bánni...a most készített méreg gyorsan ható bénítóméreg, 6 adagnyi fegyverméreg...egy adag pont elég dobótőrére, azokra is szándékozza majd kenni. Gondosan elrakja a fiolákat, majd elpakolja a szütyőket és fiolákat, majd a mozsarat fogja, és kisétál vele a minden bizonnyal közelben levő patakhoz, különben nem táboroztak volna itt le. Ügyelve, hogy a patak lenti folyásán legyen, és ne mérgezze meg véletlenül sem az ivóvizet, kimossa a mozsarat, majd utána a wywernpikkelykesztyűket is. A mérgekkel óvatosan kell bánnia, gyorsan csappannak készletei, majd a következő két küldetés között el kell mennie az erdőbe növényekért, azokból is csak gyengébb mérgeket fog tudni előállítani...most például elhasználta az összes, bénítóméreghez szükséges növényét. A fiolákban található értékes nedűket még nehezebb pótolni, a fehér már félig ki is fogyott, pedig roppant ritka kincs...a vörös például sárkányvér, ami, valljuk be, nehezen beszerezhető anyag, még ha csak pár cseppet is használt el, a fiolák kicsik. |
| Megvárja,míg a fejvadász kimegy a teremből,de akkor azonnal mozdul,és helyére rakja nyilát.A férfi hátát nézve azt kívánja,bárcsak Menzoberranzanban lennének,egy félreeső sikátorban.De most beéri egy gyilkos pillantásal,semmi esetre nem akar vitát.Gyors léptekkel a szállása felé indul,hogy kipihenje magát.Reggel hamar ébred,nem tétlenkedik,bűvös vessző idézésébe kezd.Mikor kész,kimegy, de rögtön meg is áll,és megvárja,míg a szeme viszonylag megszokja a napfényt.Aztán Orion gyógyulását nézi. |
Enger is lefekszik jobb híján. Magában még sokáig átkozta Gilithast, mit érdekli őt ennek a síknak a jövője? Azok a dögök egyenlőre, a jelenben nem jelentenek nagy veszélyt, addigra mikor ezek az idegenek megszületnek pedig már eléggé halott lesz.
Másnap Orion zenéjére ébred, mejnek halk kellemes dallama igencsak bántotta a fülét. Kisétált a sátor elé, és nagyon hiányolt egy szépen faragott pipát, egy jó kupa bor társaságában. |
Orion elbúcsuzik társaitól, majd ágyára dől. Perceken belül már alszik is, érzi, hogy ereje visszatér. Korán ébred, ereje teljében, s nem is habozik. Még tán alig hajnalodik, amikor sátra elé lép, s játszani kezd: a dallam nem hangosabb a szokottnál, így csak az élesfülüek és ébren alvók riadhatnak föl rá, amúgy a ritmus lágy és nyugtató. Az idézés befejeztél a föld valósággal megelevenedik az idéző előtt, s egy hatalmas, durván faragott szoborhoz hasonló entitás emelkedik ki belőle. Titán, a föld szelleme.
Orion nyitott tenyerét az óriás mellkasára teszi, szemei felragyognak, amint a szellem egy villanással eltűnik. Az idéző szembogara zölden ragyog, testén az apró zúzódások elsimulnak, vágások összehúzódnak, amint a jóságos, gyógyító erő kifejti hatását. |
-Egyenlőre én lehetnék mérges, varázsló -vonja felelősségre Gilithas Engert- Nagyon fontos feladatot bíztam rátok és ti elszúrtátok! Innentől az egy délután helyett egy hétig tart majd gyalogszerrel az út, csak a Kalandok Városából! Nem is beszélve más kalandozókról, akik messzebbről érkeznének. És ha feltűnt volna, ez nem csak egy egyszerű "kalandocska", amiből bármikor hátra arccal el lehet menni. Ennek a síknak a jövője azokon a varázstárgyakon múlik, amiket összegyűjtötök ti és más csapatok!
A parancsnok bámulatos sebességgel nyerte vissza önuralmát. Orionhoz már tárgyilagos hangon és elfogadható modorban beszélt.
-Egy szóval sem mondtam, hogy kié lesz a nehezebb feladat. Benne volt a pakliban, hogy a mentőakció szerencsétlenül végződik. A siker sosem biztos, ám meg kell tenni mindent az érdekében. A kincsszerző feladataitokat ti választjátok meg, démoni ellenfeleinkkel csak ritkán kell összecsapnotok. Gyakorlatilag csak akkor, amikor nem varázstárgy szerzése a célotok. Mint mondtam, nem tudom mi van a másik csapattal. Minden esetre bizakodó vagyok, a küldetésük nem nehezebb az átlagnál.
A csapat itt már végzett. Elindultak a szállást adó sátrak felé. Csak most látták, hogy egy kiterjedt árokrendszert ásnak a katonák, melynek csaknem fele készen van. Hálát adnak érte, hogy ebben nem kell részt venniük. Elhaladva a legnagyobb sátor mellett, amiben állítólag az időgép van látják, hogy immár nem csak egy síma sátor. Az alja körben jó minőségű kovácsolt vas lemezekkel van megerősítve és a sátor száját stabil vasajtó helyettesíti. Gyakorlatilag a fura sátoranyag "csak" tetőként van már jelen.
//holnap este folytatom, addig mindenki készüljön fel amivel szeretne (pl Fuhur a Bűvös vesszőkkel) // |
| De ekkor hirtelen összeesett, és mire az orvosok kiértek már halott volt |
| El van ragadtatva a fogadóbizottságtól, de tényleg. Egyedül Orionnak tud amúgyis örülni, őt régóta ismeri. Vállat von, úgy tűnik, Fuhur nem vette észre, hogy az ő nyilát tulajdonította el, így a használhatatlan tárgyat maga mögé dobja. Amúgyis túl hosszú és vastag a nyílpuskájához. Meg túl durva is. Mindenesetre elindul a sátor felé, igaz, ő nem harcolt, de hosszú volt az út ide...fáradt, még ha nem is látszik rajta. |
A kapitány beszéde semmi hatással nincs rá,kifejezéstelen arccal néz maga elé.Csak az új csapattag érkezésének hírére kapja fel a fejét,alaposan szemügyre veszi, ismerősnek látszik.Hirtelen rádöbben,hogy a fogadóban már látta ezt a férfit.Ő volt az,aki összetévesztette a feleségével.
-Üdv-mondja halkan,még egyszer végignéz rajta,aztán újra gondolataiba merül. |
Orion sóhajt. Kimondták az egyetlen szót, ami most vígaszt nyújt neki - "Pihenés". Erre volt egyedül szüksége: jelen állapotában harcban hasztalan. Reggelre ereje valamennyire visszajön, s akkor fordíthat figyelmet állapotára, ám addig csak egy hasztalan húsdarab. Jak érkezése egy picit megnyugtatja: így könnyebb lesz csatát vívniuk, ismerte már a fejvadász képességeit.
- Arra vagyok csak kíváncsi, a többiek hogy haladnak... nemrég még úgy tűnt, ők kapták a nehezebb feladatot. Ha pedig mi evvel sem tudtunk megbírkózni... |
Enger nagyjából nyugodtan ült, ruháját igazgatta helyre és felmérte, hogy mostantól nemnagyon szabad belevetnie magát a csatába. Inkább a többire kell hagyni a feladatok nagyját. Legalább nem szaggatják mindenféle dögök a ruháját.
Mikor megjelent az alak, aki korábbról igencsak rémlett neki, nem mutatta félelem vagy ijedtség jelét. Elég olcsó trükkökkel észrevétlen lehet maradni. Engernek is csak a gyűrűje kell hozzá.
- Korábban is jöhetett volna, talán nem intéznek el holmi kis pokolfajzatok! - itt Gilithashoz fordult, már láthatólag jóval idegesebb hangon - Ha nem velünk takarítattják el a szemetet sétagalopp lett volna! Nem hiszem el, hogy nem képesek néhány farönköt levakarni! Hordárnak nem kalandozókat kell elsősorban alkalmazni!
Emiatt látszólag igencsak ideges volt. Egyrészt vereséget , szenvedtek és nem sikerült teljesíteniük a feladatukat, de ami sokkalta jobban felhúzta, az a munka amit rájuk bíztak az elején pedig távolról sem ezt jelenti a "kalandozás", pláne ha a harcra már nem marad elég energiájuk. |
-Üdve.
Hideg mosolyra húzódnak ajkai, miközben egy kis nyilat tanulmányoz, ami nemrég még Fuhur tulajdonát képezte...
-Hm...kicsit megviseltnek tűntök. Csaknem megleptek titeket? Tststs...híján vagytok jó felderítőknek...azt hiszem, jobb is, hogy eljöttem.-a drágakövek hívásának nem lehetett ellenálni, teszi hozzá gondolatban...hogy ily információkhoz hogy jutott hozzá, az kényes téma, így nem is feszegeti. Biccent Orion és Enger felé, utóbbinál mintha még egy kicsit derülne is, anno megrövidítette egy erszénnyel...ámde sebaj. Azóta sem jött rá, hogy ő volt az.
-Na, kik az újak? |
A csapat végül menekülőre fogja a dolgot. A Quasit és a Dretchek lemaradnak, tudják, hogy még így sincs esélyük ellenetek. Negyed órányi futás után már lassítotok, ám még most is erőltetett menetben mentek tovább. Fülsiketítő robbanást hallotok egyszerre. Az ellenség vezérének mágiája jókora darabot változtatott párává és füsté az erdőből és persze magát a roncsot is.
-A küldetés sikertelen, uram! -jelenti a néger. Gilithas a fejét csóválva néz rátok. Az istápoly, ahol vagytok igen tágas és szellős, ám most nem fekszik bent senki. Hála a varázslatos gyógyeszközöknek Oriont kivéve mindenki meggyógyult. Rajta ismét nem fogott a gyógyerő. Az Életerő kohó okozta seb nem regenerálható ilyen eszközökkel, sem mágikus itallal.
-Most két nap pihenő -szól a parancsnok- A másik csapatról még nem érkezett hír. Ha ennyi időn belül sem jönnek meg, akkor nem várhattok tovább rájuk. Ez alatt csak a pihenés és a bázisvédelem lesz a feladatotok. Illetve kaptok egy új csapattagot. A sátor egy árnyékos sarkában egy alakot véltek fölfedezni. Már percek óta láttátok, ám eddig nem tulajdonítottatok nagyobb figyelmet a mozdulatlan sziluettnek. Most azonban életre kélt a szoborszerű ismeretlen és elindult felétek. Egy beszűrődő fénypászma kúszott végig köpenyén egyre feljebb, ahogy közeledett. Néhány lépés után már arcához ért. Előbb csak egy borotvaéles mosoly, majd mégfeljebb kúszva egy ismerősen hideg tekintet. Semmi kétség, Jaksjahlang visszatért közétek!
//Tanulság: ha kémet látsz azonnal öld meg, különben jelent :S // |
- Ha nem tününk el innen mind megdöglünk!
Próbált közelebb futni, Fuhurhoz mivel közelharcban aligha maradt volna meg bármelyik döggel szemben. Ha odaér hozzá egy quasit vagy valami, nem fogja sokáig bírni. |
| Egy idő múlva már nem hallja maga mögött trappolni a farkast,ezért egy szívdobbanásnyi időre hátranéz.Orion épp elteleportál a farkastól,látja,hogy nincs szüksége segítségre.A többiek sorsa nem igazán izgatja,így hát fut tovább. |
| Az idéző is segít fedezni társait: a leginkább sérült farkassal száll harcba. Hátrébb teleportál, hogy a szörnyet maga felé csalja, persze az nem érheti el: rálő, remélvén, hogy ettől majd végre jobblétre szenderül! |
A farkas nem foglalkozik tovább Fuhurral, visszafordul és a varázsló felé rohamozik. Amaz közben sikeresen leért a burkolatról. A két katona ugyanazon az oldalon mászott le, és hozták a ketyeréket is. Bekopogtak háromszor, mire a rámpa ereszkedni kezdett. Ezután lőni kezdték a közeledő Quasitot. A szerelők kijöttek és a katonáktól védve vissza kezdtek vonulni.
Orion látomása szerint nagyjából tíz percre lehet a többi lény.
//Enger -40/26- mana: 100/0
Orion -40/5- 0 erőpont
Fuhur -70/16- 40/20 mana
3 Dretch a fedélzeten
Quasit (vs Enger) -26/16-
Quasit (vs Orion) -26/7-
A strici: 80/44 // |
| Neked is hasonló jókat! És mindenre esélyünk is van ha nem nyírnak ki most ezek a dögök :P |
Kellemes karácsonyt, boldog új évet, gyors józanodást és egyebeket mindenkinek! Azoknak is, akik épp a szomszéd fórumban ölnek sárkányt.
Remélem a jövő év vége is itt talál mindannyiunkat épségben, egészségben és addig sok-sok kalandot élünk át együtt.
Lord Raptor |
| " És mi lesz a gyógyító ketyerékkel?"-gondolja,de nem szól semmit,csak reméli,hogy egy katona elhoz egyet. Aztán már csak arra figyel,nehogy elszakadjon társaitol,és lehetőleg árnyékban fusson,hátha így szem elől téveszti őt a farkas. |
Orion amennyire tudja, összekapja magát: két napon belül másodszor van a halálán, s ez cseppet sincs az ínyére. Íját kifeszíti, rácéloz a vele szemben álló farkasra, ám ez csak ijesztés. Teleportál távolra, hogy el ne érjék a farkasok, s távolról lő az ellenségre.
- Ezt a csatát vesztettük, fussunk! - üvölti társainak, bízva abban, hogy a gépen harcoló katonák is meghallják. |
Enger megpróbál lemászni a gépről ami neki igencsak lassan megy.
- Talán ideje lenne menekülni! Mármnint ha akartok maradhattok. |
A Quasit immár átalakult farkas formájában veti magát ellenfelére. A másik lény követi Fuhurt. Farkas formában igen ügyetlenül mászik-esik le a jeges oldalon, de természetellenesen kemény bőrének hála nem esik baja. Mivel farkasügetésben gyorsabban közlekedik, mint a lány, ezért utoléri és beléharap.
//Enger -40/26- mana: 100/0
Orion -40/5- 0 erőpont
Fuhur -70/16- 40/20 mana
3 Dretch a fedélzeten
Quasit (vs Fuhur) -26/19-
Quasit (vs Orion) -26/14-
A strici: 80/44 // |
| Újabb vesszőt tesz íja húrjára, újból az ellene harcoló Quasitot veszi célba. Szeme sarkából Orionra pillant.A férfi épp a földön térdel,nem mozdul.A gép jeges oldalához fut,lecsusszan a földre,majd Orion felé veszi az irányt. |
A denevér nem éri el az idézőt, leszáll a közelében és farkas formába kezd alakulni. A farkas könnyebb sebet ejt ellenfelén. Fuhur nyílvesszője talál és megsebzi a Quasitot.
Orionnak ekkor látomása támad. Madártávlatból látja az erdőt, ám mintha a fák koronája ott sem lenne, lát mindent. Jónéhány Dretch, féltucatnyi Quasit, két Vrock és egy furcsa alak táborozik. Ez utóbbi idézően szép, nőnemű lény. Testét valószínűtlenül vékony bőrruha fedi, hátán hártya nélküli denevérszárnyak. Ekkor a vasmadarat pillantja meg a levegőben. A szárnyas teremtmény koncentrálni kezd, majd egy elképesztően nagy erejű villám csap ki a kezéből. Orion felismeri, ez volt a hajó lezuhanásának a pillanata. Ugrás történik az időben. Látja magukat harcolni, ő éppen a földön térdel, míg a közelében átalakul a... dehiszen ez most történik! A jelent látja. Ijedten vizslatni kezdi a tájat és meg is látja közeledni a megmaradt démoni lényeket, élükön a vezérrel! Ez semmiképp sem jelenthet jót.
Furcsa érzés, mintha egy szelleme küldené a látomást, ám Orion egyik szelleme sem képes távolba látásra, vagy ilyesmire.
Egy biztos, itt maradni egyenlő a biztos halállal. Amint végeztek az ellenféllel itt kell hagyni a hajót és futni kell.
A látomás következtében a Szellemsámán egy időre ledermedt, így következő körben nem képes cselekedni.
//Enger -40/26- mana: 100/0
Orion -40/10- 0 erőpont
Fuhur -70/20- 40/20 mana
3 Dretch a fedélzeten
Quasit (vs Fuhur) -26/20-
Quasit (vs Orion) -26/14-
A strici: 80/46 // |
| Érzi,hogy már csak a vértje védi. A Vrock halálát látva felsóhajt,de akkor könnyebbül meg igazán, mikor Orion életjelet ad.Enger tanácsát egyenlőre nem fogadja meg, inkább az eddig vele harcoló Quasitot célozza nyilával. |
| Orion kikászálódik a dög alól: gyűrüjén az egyik ékkő vörösen ragyog, amint az idéző a Vrockból kinyerte a neki szükséges lélekenergiát! - A nehezén már túl vagyunk - gondolja, s célpontja a vele egy szinten lévő denevér: teleportál, hogy az őt el ne érhesse, majd előretérdel, íját levegőben fekteti, morajjal tüzel, bele a Quasitba! |
Enger jobb ötlet híján rászól Fuhurra:
- Próbálj valamit varázsolni ha nem akarsz megdögleni!
Ezután megint csak azt figyelte, hogy rátámad e valamelyik, mert akkor bizony sürgőssen felkell szívódnia. |
A Vrock karmával egy kört hasít a burkolatba, és öt hevenyészet jeleket ró egyenlő távolságra egymástól. Felkel, karjait felemelve rikoltást hallat, majd vörös ízzással eltűnik, csak hogy az idézőtől tíz lábra ismét feltűnhessen. Szárnyra kap és repülős rohamot indít. Mennydörgésszerű moraj hallatszik, majd a Szellemsámánt elkaszálja az irtózatos test. Nem mozdul egyik sem. Csakhamar a kupac alól köhögés hallatszik és egy humanoid kéz tűnik elő. Orionnak sikerült idejében elengedni hílált hozó nyílvesszőjét.
A denevér az idéző felé kezdett röpülni, de ebben a körben még nem ért oda.
A farkas most sem képes megharapni ellenfelét. Az aura ekkor némi szelet támasztva leomlik és a lány sokkal kevésbé érzi zárkózottnak magát, mint néhány pillanattal ez előtt.
Fuhur pontos lövése a Quasit egyik szárnyát találja el, ám átrepül rajta, így nem zavarja a lényt a repülésben.
A katonák eközben leszedtek még egy Dretchet.
//Enger -40/26- mana: 100/0 Láthatatlanság még: 2 kör (inaktív)
Orion -40/10- 0 erőpont
Fuhur -70/23- 40/20 mana
3 Dretch a fedélzeten
Quasit (vs Fuhur) -26/23-
Quasit (vs Orion) -26/22-
A strici: 80/51 // |
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
