//csapdafelfedezővarázslat? kettes szintű, asszem, nem nagy kunszt. :P//
Jakshjalang csendben marad a sor végén, és a kijáratot szemléli...nem tetszik ez neki...teste megfeszül, és ujjai kardjainak markolata köré fonódnak...ha kintről jönne valami, csapdában lennének. Mindenesetre az egyetlen látható bejáratra koncentrál, hogyha jönne valami, azonnal tudjon reagálni. |
// mivel lehet látni az ilyesmit? :P igazlátás megfelel? XD//
- Felrobbantok mindent és megy a csapda is. Amúgy a legegyszerűbb módszerem többnyire, hogy nem én megyek előre. Amúgy elvileg van itt olyan személy aki ért a csapdákhoz nem? |
| - Én óvatosan mozdulnék. Ha ez a hely tényleg tele van csapdákkal, akár a legsimábbnak tűnő kő is lehet illúzió egy akna fölött. Enger, nincs erre valami trükköd? |
| Először is alaposan megvizsgálja a kis helységet, csapdát,és rejtett ajtót keresve. Ezeknél a felszíni lényeknél bármi lehet-gondolja-nem mintha Mélysötét lakóin mindig könnyedén ki lehetne jönni.-teszi hozzá magában. |
Engerben számos eshetőség felmerült, azon kívül, hogy egy rosz viccet űz velük valaki:
- Ez most egy illúzió vagy rosz helyre jöttünk vagy rejtett ajtó van vagy mi az átkozott isten nyila? |
| Egy nagyjából tízszer húsz lábas vacokban találjátok magatokat. A huzatos, nyirkos hely nem lehetett jó vendéglátó. Nem láttok mást, csak néhány foszló szövetet, melyet tudj' isten mi óta nem használt már senki fekhelyül. Mást nem láttok a kis zugban. |
| //Megnyugtatlak majdnem minden 3. hónapban látni salt msnen úgy átlagot nézve.// |
| //ugyanaz, mint a régi, csak a kukac előtt van egy 2es. ;)// |
| Fuhur nem teljesen így képzelte,szívesen engedte volna előre a fejvadászt,és ha valamilyen csapdába belesétálna,az lenne számára a legnagyobb öröm.De mivel mindenki őt javasolta,halk sóhajjal az élre megy.Az,hogy ki megy mögötte,az neki mindegy volt,befelé úgysem szúrná hátba egyik társa sem,mert a csapdákat nem biztos,hogy nélküle tökéletesen el tudnák kerülni.Átfut az agyán,hogy "véletlenül" rossz útra vezeti a csapatot,de ha megteszi,akkor is csak kifelé jövet.Feltéve ha lesz rá ideje,és a helyzet is kedvező lesz.Szemügyre veszi a barlangszáj minden egyes részletét,amjd kérdő tekintettel a többiekre néz: indulhatunk? |
| // Teljesen részletkérdés. Mi az új msn-ed bogaram? :p // |
| //én vagyok Sal. a fejvadász Jakshjalang. :P// |
Orion fanyar arccal bólint.
- Milyen udvarias megközelítés... ám valóban. Fuhur, menj legelől, hogy a csapdákat észlelhesd. Te a sötétben is jól látsz, szólhatsz nekünk, ha csapdát találsz. Én majd megyek közvetlen mögötted, mögöttem Enger, s Sal pedig fedez minket. Attól függően mennyire sötét a barlang, Enger, lehet szükségünk lehet egy kis világításra - bár ezt majd még bent meglátjuk. |
| Aztán, miután így eldöntötte, hogy ő lesz az utolsó, kicsit félrevonul, amíg a többiek vitatkoznak, elővesz 2 méregfiolát, és óvatosan rákeni két dobótőrére, melyeket a heveder alsó részére rak vissza, így fogja megkülönböztetni a többitől. Ez egy pár percet vesz igénybe, mire visszaér, a többiek remélhetőleg már döntöttek. |
-És ha hátbatámadnak? Én megyek leghátul, hamarabb észreveszem, ha jönne valaki. A hölgyemény menjen elöl, ez az ő terepe. De a hátvéd az enyém. Nektek varázslóknak amúgy is középen kéne mennetek, hogy ne lepjenek meg benneteket...nincs igazam?
Eleget utazott már mágiahasználóval egy csapatban, hogy tudja, ők a legsebezhetőbbek, és őket kell ezért a legjobban védeni...de több esze van annál, mintsem ki is mondja. Sejti, hogy nem bíznak benne...milyen jól teszik! De be kell látniuk, hogy itt mégis csak neki van igaza... |
- Nos már udvariasságból is a hölgyet kell előre engednünk. -meg azért, hogy ne essenek be az első gödörbe - Én megyek utoljára.
Hacsak nem tánadják hátba őket, Enger így érezte a legnagyobb biztonságban magát, de egy elhagyatott barlangban erre elég kicsi az esély. |
Ahogy közeledtek a kijelölt hely felé egyre frissebbek vagytok. Noha félnapokat menetelni kellett, de a nyugtató környezet többet tett, mint a két nap pihenő a táborban. Ahogyan fogyott az elhozott élelem úgy vált egyre könnyebbé a völgyekből felfelé tartó menet, amit néha helyénvalóbb lett volna mászásnak nevezni. Végül elértétek célotokat. Egy faragott barlangszáj van előttetek, alig egy embernyi magas. Mit tesztek?
//Sal, maradjunk annyiban, hogy Jak tudása egy építőkockákkal játszó gyermeké Fuhurhoz képest :S Nem viccből rettegett besurranók az árnyéktáncosok. De igen, tudsz csapdát állítani 
Ezen kívül kérnék egy sorrendet ki megy elöl, ki utánna, stb. // |
A csapat felderítőjeként elöl halad, az erdő zajai otthonosabbak elf füleinek, és a természetben fellépő zavarokat is előbb fogja észrevenni, mint egy barlanglakó, vagy ember. Néha kicsit jobban lehagyta a csapatot, mikor úgy érezte, körülötte tökéletes harmóniában van a zöld rengeteg, és nézte az erdőlakók szelíd játékát.
Megint máskor fegyvereit élezte, vagy ellenőrizte, jól le vannak-e zárva a méreggel teli fiolák.
//Rendben, de ettől függetlenül a csapdaállításhoz és -felfedezéshez értek, elsőhöz, mert csapdaállító vagyok , másikhoz, mert éberséget igényel. // |
| A hat békés nap örömmel tölti el, a kemény küzdelmek nem igazán voltak kedvére. Ha valakit meg kell ölni,akkor azt jó drow szokás szerint szívesen lövi /szúrja hátba. De ezek a nyílt harcok...Az úton hangtalanul követi a többieket,néha el-elkalandozik, nehogy váratlanul érje őket egy támadás,akármilyen biztonságosnak tűnnek ezek az ösvények. Az új tagon mindenesetre rajtatartja szemét, benne bízik a legkevésbé. |
Engernek útközben volt ideje gondolkozni az utóbbi napokon, de nem tette.
Leginkább pipáját hiányolta, jól esett volna neki út közben eregetni, egy kis, lágy, szürke füstöt.
Próbálta azzal elfoglani magát, hogy varázslatait elevenítette fel és kutatott elméjében olyan dolgok után, amiket hasznosnak - vagy éppen időigényesnek - vélt.
Azt minden esetre elhatározta, hogy harcolni nem fog. Inkább ad némi - enyhén passzív - segítséget a többieknek, amíg ő egy falnak dőlve, figyeli eseményeket.
Gondolatai nagyrészt, jócskán elhagyták ezt a kalandot, a fogadó felé is eljártak, - és mivel ezek bosszantották - gyorsan olyasmiken kezdett agyalni, amit lényegesnek vélt. Félbehagyott munkákra, a visszatérés után ráváró számos feladatra és olyasmikre amik elterik arról a figyelmét, hogy megint különösen megutált valakit. |
Hat nap. Mi volt ez a hat nap az előző, bő hét eseményeihez képest? Az erdő minden rezdülése, még a madarak békés csicsergése is feszélyezte az általában nyugodt idézőt. Két csata során kétszer nézett le a vég szakadékán, kettővel többször, mint azt kényelmesnek érezte. Régebben, mikor egyedül kalandozott, sok szörnnyel megharcolt, de nem volt mások segítségére, nem volt csapatra utalva. Sokkal könnyebbnek érezte azokat az időket.
Ahogy mentek, gondterhelten nézett társaira. Eddigi élete során egyedül egy emberben kellett bíznia, az pedig önmaga volt. És most?
Enger. A varázsló gyűlölte őt, s ő is szívesen használná húspajzsként a nyegle férfit.
Jak - benne sem bízott. Ismerte, tudta harci képességeit, erős szövetségesnek tartotta, ám olyan embernek, aki akárcsak Enger, nem habozott volna őket hátrahagyni, hogy saját bőrét mentse.
Fuhur. Kedvelte a lányt, s féltette. Habár senkit nem engedett magához közel, Orionnak jól esett, hogy kapott tőle segítséget. Tán mégiscsak számíthatok valakire? - kérdezte magától, majd újra elmerült az erdő fürkészésében... |
Gilithas megérinti a térképet és az eltávolodik. Egy neonzöld vonal fut végig a sarló alakú kanyontól -ahol most vannak- egészen a remetelakig, egy biztonságosnak tűnő útvonalat kijelölve.
-Nos, akkor induljatok amint felkészültetek. Remélem sok mágikus tárggyal tértek vissza!
//Kiegészítés: Fuhur nállatok a tolvaj, ugyhogy mindőtök közül ő ért egyedül a zárak nyitásához és a csapdák hatástalanításához. Tehát inkább Jak tud majd segíteni az Árnyéktáncosnak -ám a fejvadász nem ért a mechanikához, csak ügyességére támaszkodhat.
A következő reagotokban tetszés szerint írjátok meg az utat, illetve hogy az hogyan viseltétek, esetleg csináltatok-e valamit közben.// |
Ahogy belép a sátorba,rögtön a pöttyöket nézegeti.A kapitány kommentárját érdeklődéssel hallgatja,főleg a barlangos pont érdekli.Itt,a felszínen utálja ezt a bántó fényt.Még az este sem sötét teljesen.Erre a gondolatra elhúzza száját.A remetelak tetszik neki a legjobban,a halott remete kevésbé.
-Én is az utolsóra szavazok-szól határozottan. |
Orion némi gondolkodás után, egymásba font karral válaszol:
- Csatákra evvel a csapattal nem vállalkozhatunk - néhány erősebb harcossal még elbírunk, de több hullámmal már igencsak nehezen bírkózunk meg. Egyetértek az előttem szólókkal - a remete barlangja hangzik a legbiztonságosabbnak. Elvégre Jak ehhez ért a legjobban, Fuhur pedig segíthet neki - a lehetetlennek tűnő helyzetekben Enger és én erőnkkel segíthetünk. |
Enger végigméri a lehetőségeket:
- A törp tárnákkal az a baj, hogy nem feltétlenül valami mágikus relikvia vonzotta oda a szellemeket, számos más ok lehet. A föld mélyén egy mágikus fém, mely bányászatra jó lenne ugyan, de nem egy kalandozás erejéig, vagy egyszerűen ott kerestek nyugalmat. Egy medúza fészekben nemcsak egy lehet, és egy ősi templomban más gondok is lehetnek. Elmozdítunk valamit és ránkomlik, kellemtlen csata után nemlehetne csak úgy midenkit kiteleportálni. A vízi lények meglátogatása esetén harcra már nem biztos, hogy maradna energiánk, lejutni is fárasztó. Valóban a remete látszik legkönyebbnek, ellenben a sürgőssi menekülés ismét csak nehézkes lehet. Bár néhány csapdán korábbi kalandorok már biztos átjutottak. Ha varázsló volt nyílván tartott varázstárgyakat maga körül. És ha ott van a sírja is, tartok valamitől ami sokkalta veszedelmesebb mint egy csapda. - aki ért hozzá sejtheti, hogy egy esetleges lícsre gondol - Nekem végső soron mindegy, csak ne kelljen megint hordármunkát végeznünk.
Láthatóan nem éppen gyorsan megbékülő típus. |
Jakshjalang kényelmes törökülésben ül a földön, nem zavartatva magát.
-A negyedikre szavazok. Egy pár csapda nem jelenthet akadályt.-legyint lemondóan. Meg bízik a varázslók csapdafelderítővarázslataiban, ha a képességei nem bizonyulnának elegendőnek. A mechanikus csapdák terén elég jól kiismeri magát, de tudja, hogy a mágikus csapdákat nem ő fogja hatástalanítani, és nagy valószínűséggel lesznek olyanok is. Az észtörők meg...hát nem a varázslók a legokosabb lények a közelben? Na ugye. |
Mindenki kipihente magát a két nap alatt, Orion is majdnem teljesen felépült sérüléseiből úgy, hogy a második nap is egyesült a föld szellemével. A harmadik reggel a számukra már ismerős néger keltette őket és kísérte a parancsnoki sátorba. Egy kalandozó csapat jött ki mellettetek. Egy fiatal törpe, egy fegyveres ember illetve egy másik ember, kinek köpenyén Raia szimbóluma volt. Valószínűleg most érkezhettek a küldetésről és jelentettek. Egyikőjüket sem ismeritek, és ők sem vesztegetnek rátok egy pillantásnál többet.
-Jóreggelt! Remélem felkészültetek a következő utatokra.
Fogad titeket Gilithas félmosollyal. Most sokkal kipihentebbnek látszik, mint eddig bármikor. Nem is csoda, hisz már a harmadik nyugodt reggelre virrad a nap, az ellenség sehol. A térbeli képkivetítés már az asztalon zümmög. Ez alkalommal négy sárga pötty vár titeket. Gilithas egyesével megérinti azokat a négyzeteket és mindegyikhez külön kommentárt fűz.
-Ez az első. Törpék régi tárnái magasan a hegyekben, három napi gyalogtúra. Már jó egy évszázada elhagyták, amikor az ónteléreket mind kiolvasztották. Hiteles források szerint most szellemek és rémek lakják. Úgy hisszük, hogy valami oda kellett, hogy vonzza ezeket. És mi más, mint valamilyen mágia. A második... nyolc napi járóföldre a hegygerinc mentén. Egy elfeledett isten ősi, szentségtelen kápolnája. Emberemlékezet óta elhagyatott volt, mígnem törpe bányászok fel nem akarták fedezni. A második vagy harmadik csapatból valakinek sikerült visszatérnie. Egy medúza fészkelte be magát oda, úgy hírlik. Eddig egy kalandozó csapatunk sem merte megkockáztatni, hogy felprédálja. A harmadik küldetés könnyű, egy tengerszemhez vezet titeket magasan a hegyekben, hat napra innen. Úgy hírlik itt tündérlények élnek vízi kolóniában. Nem ellenségesek, de az idegenekkel mindenképp bizalmatlanok. Őket kell felkutatni és valamilyen úton varázstárgyakat szerezni tőlük. És végül az utolsó, szintén hat napra: egy remete barlangja, aki feltételezhetően mágiahasználó is volt. Már rég halott. Hogy miért maradt lakhelye érintetlenül? Csapdákkal szerelte föl a paranoiás öreg és furfangos észtörőkkel. Melyiket választjátok?
//Oroin -38 ép- 3 erőpont, +1 a Lelkek Gyűrűjében// |
| // Köszönöm a többiek nevében is, ugyanis, - szerény véleményem szerint - MOST MIND MEGFOGUNK HAALNIIII!!! // |
//akkor nekünk várnunk kell, míg az ő száluk véget ér? addig nem történik semmi? lehetne mondjuk egy kisebb támadás a bázisra, mintegy mellékesen.  // |
| //természetesen a barbár ezt az után álmodta, hogy visszatért a bázisra :P // |
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
