Haluhel csatlakozik kobudera barátjához,s segít neki lemetszeni a gólem lábát..ez sikerül is.A kobureával karba öltve,lenyiszálták az ocsmány dög lábikóját .
Közben persze ügyelt,hogy a hátra csapó kezek nehogy legyakják,mert az nem tenne jót a drága jó Haluhelünk arcának. |
| Kobuderánk csatlakozik Haluhelhez, és mesteri vágásokat mivelve csaknem lemetszik a gólem lábát. Hangos fémes ropogás hallatszik, és a fémpofa féltérdre ereszkedik. Miközben a kis méregkeverő kotyvaléka kezdi kifejteni hatását. És ezzel megzavarja a lényt a koncentrációban. A többi kalandózo pedig ugrál a csapások elől, és próbálja megsebezni a gólemet. |
Két hosszúkését megmarkolva bevisz a teremtménynek egy kettősvágást,s gondosan ügyel arra,hogy ne találják el.
Gyorsan félreszökken az egyik támadás elől,de akkor a másikba találja magát.Egy gyors pörgés,és már meg is van oldva.A gólem háta mögé került,s onnan kezdte osztani a kettőscsapásokat.
Itt egy kettősszúrás,ott egy kettősvágás..hátulról már nem volt a legelőnyösebb a szörny.Mondjuk előlről se volt az...
Haluhel nem igazán látta mi történik a többiekkel,csak arra összpontosított,hogy ne kapja el egy kósza ütés se.Na né má!És egy se kapta el.
Most a szörnyike lábára osztotta a csapásokat. |
Miközben a hadakozók a gólem figyelmét próbálják megosztani, Morgó kis célzás után hozzávágja a csuprot. A ragadós, nyúlós massza ott csordogál a monszter tomporán. A dagadt gnóm, most összpontosít, majd el lángcsóva varázslatot útjára indítva belobbantja a kencét.
- Addig üssétek, amíg meleg! - rikolt fel, majd gyorsan egy farakás mögé bújik, a nagyobb sérüléseket elkerülendő. |
A kalandozók lassan kifelé kezdenek hátrálni a fogadó előtti kis letaposott tisztásra. Közben a törpre egy igen izmos találatot visz be a teremtmény, valószínűleg el kell látni a sebet -ahogy az összes többit is, amit még az élőhalott varkaudaroknál kapott be.
-Bármit is tervezel kisember, gyorsan csináld! -kiáltja a törp, miközben recsegve a helyére rántja a vállát. |
- Csaljátok ki a ház elé! - kiáltja hátulról Morgó.
A kis gnóm berohan a konyhába, felkap egy nagy csuprot, majd lehetetlen találmányokon edződött agyát erőltetve kutyulni kezd: két pirkitet gyömöszöl az edénybe, lelocsolja némi spiritusszal, olajjal, hozzákotor némi faszenet a kemencéből. Vadul kavargatja, míg a többiek kiérnek az udvarra. A fogadót mégsem kéne felperzselni megint, elég ha a monstrum lába olvad el... |
-Az egyik gond -ugrik el morogva egy csapás elől a törp- hogy nincs köztünk varázsló, csak a jégmágusunk, aki még lent van a pincében és jégbort kortyol. A másik gond -ugrik el egy újabb csapás elől- hogy ha mágnesvarázst is teszünk rá, akkor sincs mihez vonzódnia, így nem lassul -újabb csapást kerül el- de viszont a mi fegyvereinket nehezebb lesz használni körülötte, hisz vonzani fogja. Nem beszélve a fémvértemről, rövid úton hozzátapadnék újdonsült barátunkhoz -ezzel még egy csapást kerül el, de láthatóan megunta az állandó védekező szerepet és kitámad harci kalapácsával. Ennek csupán az lesz a csúfos vége, hogy a kemény acélról minden sérülés okozása nélkül visszapattan a kalapács feje, és majdnem állcsúcson találja a törpöt.
-Találjatok már ki valamit! -kiált a törp, majd újabb csapás elől csámpázik el. |
| -Na! Varázstudók, két ellentétes töltésű varázslat kellene! Ami talán lassítaná ezt a bádogembert. Állandóan fentartani, közben pedig szétszedni! Próbálja túlkiabálni kobuderánk a gólem keltette neszeket. |
| //akarom írni: Már nem kántál a varázsló. sorry.// |
| Valami nyugtalanító történik. Csend van. Túlzottan nagy csend... -ÁR NEM KÁNTÁL A VARÁZSLÓ! -vág mindenki tudatába a felismerés. A deszkalapok elkezdenek nyikorogni, majd handosan dörgő léptekkel érkezik az emeletről egy acélgólem! Nyílván ezt kreálta ilyen hosszú ideig a varázsló! Ezt a jó két és fél méter magas szerzetet már nem lehet csak úgy egy-egy vágással csonkolni... az igazat megvallva már értékelhető sebzést is nehéz neki bevinni. Csak igazi összefogással, és kemény kűzdelemmel arathatnak felette dicsőséget a kalandorok. |
| Haluhel gyorsan a kobudera hátának vetette magát,hogy onnan védje újdonsült bajtársát. |
| Kobuderánk mire eszmélne, választott ellenfelét már más a földre küldte. |
| //csak azért,hogy ne legyünk lemaradva.)// |
| //na most húzok.holnap agyaljuk már ki,hogy mi legyen a vámpírtámadással!// |
| A gólem szétesik az ütés ereje alatt.Haluhel lebukik egy másik csapás elől,s máris ugrania kellet a következő ütés fájdalmától.Szerencsére,nem érte az ütés.Átcsúszott a gólem két lába között,s közben szúrt is.A gólem két lábába,mire az térdre esett.Már csak megkéne valakinek ölnie.S érkezett is a végitélet,egy ében nyílvessző képében.Átfúrta a gólem szemét,mire az is egy agyagkupaccá változott.Nathen volt a halálpontos lövés kivitelezője. |
| Kobuderánk sem rest, és pengéit a gólem térdhajlatába vágja, és elugrik a már földönlévö ellenfélhez. Majd segít Haluhelnek és az aprótermetű barátjának, keresztvágással lecsap a gólem torka felé. |
| Haluhel két hosszúkésével vagy egy tucat szúrást bevisz a gólemnek,s hátrébugrik,nehogy az felkeltében elkapja.De még azért,is hogy helyet adjon a törpe süvítő kalapácsának,ami megpróbál adni egy kegyelemdöfést a gólemnek.... |
| ..de a törpöt talán reflexei még akadályoznák is, hogy kikerülje az elfet , viszont a törpök szerencséje besegít, hisz a kis ember háttal van, és pont a gólem egy csapása elől elhajolva a feje felett repül el a test... egyenesen neki a törpel harcoló gólemnek. Az ütés hatására az agyaggólem egyensúlyát veszíti, amit fokoz a harci kalapács, mely a vaskos térdébe csapódik. A gólem térde megreped, így kiváló célpontot tud nyújtani az épp talpraszökkenő elfnek... |
| Megmarkolják,s a törpe felé hajítják,de .. |
| //Az ajtón bejött egy tehén. HaaHaaHa.// |
| Haluhel felpattan,s igen mérges,mert kisült az utolsó töltet fényfolyam is fegyvereiből.Fegyvereivel odasuhintott az egyik gólemnek,aminek az lett az eredménye,hogy az feldühödve felé csapott..Épp,hogy csak elkerüli,s még az egyensúlyát is sikerült megőriznie,elf adottságainak köszönhetően.De a következőnél.... |
| Kobuderánk első csapását még ewlkerüli az ellenfél, de a másodikat már nem sikerült. Pengéi párhuzamos sebet ejtenek annak oldalán, és testének lendületét kihasználva megpördül. S ahogy azt kezeivel tanulta, most fegyvereivel szántja fel annak hátát. Ám a gólem se rest, és lendületes ütést indít kobuderánk ellen. Amit még elkerül, de annak szele még így is ellöki ellenfelétől. |
| //ez igaz,de azért meg kelett mutatnom milyen stram csávó,mert még nem láttatok tőle semmit.Egyébként ezek a fegyverek,varázslatot lőnek.// |
| //most csak kíváncsiságképpen írom, hogy tudod-e mekkora marhaságot írtál? ) Ez pont olyan volt, mintha a -szintén agyagból készült- kocsma oldalát akarnád kettévágni. Az agyaggólemek nem mezei ork harcosok, amiket egy hozzászólással elintézel. Hacsak nem hatalmas varázstárgy a fegyvered.. Nekem mind1. Egy gólem akkor meghalt. Csak azért írtam, hogy átérezd cselekedeted. ;-)// |
Kobuderánk csak ámul, hogy milyen hatásos fegyvereik vannak társainak?! Itt a harcművészettel nem sokra megy, ezért előveszi eddig még nem használt vékony pengéit. Anyaguk a régi kobudera technika alapján készült, több rétegből kovácsolt ötvözet.
-Előre! Kiált, és máris a hozzá legközelebb álló gólem felé vág fegyvereivel. |
//hello bátyó.vagyis egy óra múlva.//
Haluhel se rest,harcol két hosszúkésével.Egy kettősvágás,s az egyik gólem szétesik.De jön helyette kettő,s Haluhel beütik a pult mögé.. |
| //most megyek pakolni,egy óra múlva még vissza jövök.// |
| Megfoghatatlanság kissé meglepődött,de belevetette magát a harcba.Mármint távolról az íjával.Négy sorozatot adott le az egyik gólemre,de az még mindig állt.Mit volt mit tenni,előkapta szablyáját.Levágott egy arra repülő kezet,s felugrott az egyik gólem vállára.Megpróbálta levágni tőből,de megragadta egy erős kar,s áthalyította a kocsmán.. |
Infók | Hírek, változások | Segítség kezdôknek | Fejlesztési ötletek | Közös Tudatok | Bugok | Csere-bere | Átadó karakterek | Szavazások | Egyéb
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
