Rendben!
Ezt a kört én fizetem!
Egy kupával, ill. sok kupával a barátomnak a legjobbikból!
-Mit is iszik egy törp?!
M.t !
Árny Vadász. |
| -Nincs ikertestvérem, de előfordulhat, hogy már összefutottunk egy "másik" fogadóban. Mi is volt a neve? Áhh nemjut eszembe, nodehát ez nemis a reklám helye ;-) A találkozás örömére igyunk egyet! |
"Szakértő szemmel vizsgálni kezdi a "fizetséget", sokatsejtető nézésekkel utasítva rendre, a gazdátlan hátizsák felé "nemfeltünően" pislogó kalandozókat."
-Na, ezt nem állhattam meg szó nélkül! Válaszol a kobudera.
-De ne is törödjünk vele! Mondcsak, nincs neked egy ikertestvéred? Néz érdeklődve Lord Raptorra. Mintha találkoztam volna veled, egy másik fogadóban? Vagy sokat ittam!?
M.t !
Árny Vadász. |
| -Höhh komám, félreértettél! A fogadós nézte fizetségnek a törp táskáját. Amúgymeg: akinek nem inge, nem veszi magára.. |
Nahát, micsoda fertő!
Méghogy a fogadó tisztességben lerészagült tagjai, egy másik ivócimbora holmijára fenje a fogát! Izé... a szemét, illetve kését. Azt a kiskésit neki! Kobuderánk erősen elmélkedik egy bosszúhadjáraton, ám még elevenen élnek benne a legutóbbi csetepaté emlékei! Mindegy, ha hiányzik is valami abból a tatyóból hát magára vessen! Minek hagyta közszemlén! Egy tolvajnak, ez felhívás egy keringőre! Mi meg halgassunk szótlanul! Mindenesetre, én elhatárolódom mindennemű következménytől!
M.t !
Árny Vadász. |
| -Kössz! -reagál a meghívásra a törp- de a helyedben megnézném, hogy minden a zsákodban van-e... |
A múltkor "villámdobta" törpe férfi eddig csak nagy csendben ült a pult sarkán a varkaudarpálinkáit szopogatva. Most, hirtelen kikerekedett szemmel borul el székestől, mintha egy ongoliant rántotta volna hátra a hátizsákjánál fogva.
Morogva feltápászkodik, majd elkezd matatni a hátizsákjában. Pár percen belül erőteljesen felvidulva kiemel egy csöppnyi, 20 kilós nehezéket a pakkja aljáról. A törpe sugárzó arcal felpattan, senkivel és semmivel sem törődve kirohan az ajtón, minden felszerelését és az összes vendéget hátrahagyva. A fogadós már rohanna utánna az elfeledett fizettségért, de ekkor szeme megakad a pult előtt hagyott teletömött hátizsákon, a belőle kikandikáló aranyláncokon, smaragdgyűrűkön, a szépen megmunkált vasaltbunkón és a törpe kéz formálta minőségi kalapácson. Szakértő szemmel vizsgálni kezdi a "fizetséget", sokatsejtető nézésekkel utasítva rendre, a gazdátlan hátizsák felé "nemfeltünően" pislogó kalandozókat. Alig két korsónyi idő múlva az enyhén bekattant törpe, mellét kidüllesztve tér vissza, miközben szemeit erőteljesen (egy kicsit túl erőteljesen) düllsztve vizsgál végig minden bentlévőt. Talán a mellékhelységet keresi?-fut végig agyadon a kérdés. Nem, mintha enyhe,de akkor is létező pszi kisugárzást éreznél a törpe felől.
-Kocsmáros! Pálinkát mindenkinek,-üvölt fel- ünnepeljetek velem ezen a szép napon!-kiabál, miközben felmászik egy a kocsma közepén lévő asztal tetejére. |
A törp ráun, majd felmegy szobályába. Kisvártatva aprócska lantal érkezik, visszaül asztalához és érces hangján rágyujt egy két ideillő dalra és ütemre penget:
-Kék az ibolya kék az ég,
Kék a tököm, mi kell még?
Erre az egész kocsma borul a röhögéstől, megveregetik a törp vállát.
Rákezd a következőre:
-Elől locsollak ,hogy nőjjön a kebled,
Hátul locsollak ,hogy nőjjön a segged!!
Erre mégnagyobb röhögés, indul a hangulat!
Így megy ez egész estig, amikor is... |
Kobuderánk beviharzik a fogadóba, és viharos beszámolóba kezd.
-Kint a sötétben, aztán két óriási fül meg kosár, ugrálva meg minden. És hogy ünnep, vizesvödör, pocsolás vagy mi! Tojások névszerint, hogy osszam szét. Aztán itt vagyok, na kinek kell?
A hablatyos szövegböl keveset érteni, de az ajándéknak mindenki örül.
Indul a buli, ünneplés, ereszd el a hajam!
M.t !
Árny Vadász. |
-Üdvözlet Titusz! De ismerős vagy nekem  Csak nem egy "másik" kocsmában futottunk össze? -horkan fel a törp korsója mellől, majd kiüríti azt. |
Csendesnek aligha mondható szunyókálás után Elfi is, feltűnik a kocsma poros, boros színpadán. Jelenleg Ő a legidősebb a fogadóban, mégis róla sugárzik az igazi ifjúság, minden mozdulatában, lépésében, járásában benne van valami, ami súgja, hogy harmatos még a lelke, s talán még nem élt meg igazi gyötrelmeket.
Miközben vállán megigazítja az este folyamán valakitől kapott selyem kendőt, lassan a pulthoz lépdel, hogy felfrissítse magát valami finommal. Kér is egy pince-hideg gyümölcsökben gazdag italt.
Majd:
- Nem tudom kitől kaptam ezt a kendőt, de igazán köszönöm! - Majd odafordul a Jégvezérhez. - Csak nem Te voltál az Titusz, aki ezzel akart nekem kedveskedni? |
Micsoda forgalom! Képed el kobuderánk.
De miért van az, hogy mindenki szobát akar,
Sokat kalandoztam, de nem tudtam sokáig egy helyben mardni. Egy csillagos éjszaka, a szabad ég alatt semmivel nem pótólható! A tücskök éneke, a fű illata. Nem is beszélve a természetességről!
Jó helyez a fogadó, de csak kikapcsolódás végett.
Meg hogy ne öljön meg a magány utközben.
Ez a sok jövés menés, ráadásul a lépcső is nyikorog!
És a korsóm is üres!
Rendelnék!
Ugyanazt!
M.t !
Árny Vadász. |
Egy törp lép be az ajtón.
Vaskos vért van rajta, és egy érdekes, rúnákkal ékesített harci kalapács. Vastag bőrőv van derekán, amibe tolva megcsillan -amolyan másodlagos fegyverként hordott- csatacsákánya.
Haja gyűrűben göndörödik, és sötétbarna, szakálla szőkéssebb és néhány talent ezüst is bele van fonva dísz gyanánt. Más díszítést sehol nem lehet látni rajta.
Ahogy a pult felé lépked erőssen felveri a port.
A pulthoz lép: -Kérek valami kerítésszaggató párlatot! -böki ki.
Hát igen, úgy látszik, hogy a kocsmaajtón nem minden személy érkezik hatalmas
erőfitoktatások közepette ;-P
Van-e szoba kiadó? -kérdezi. |
| Craz eközben elmélyed. Hasonló mennyiségű figyelmet szentelve az előtte lévő bornak, és az előtte lévő papírlapnak. |
Ámlin észreveszi, hogy egy hegyesfogú vérszopó méricskéli az egyik sötét sarokból már jó fertályórája. Miután elunja, feláll, és a döbbenten figyelő alak asztalához sétál. Belenyúl a zsebébe, kotorászik, majd elővesz valamit, és az asztalra dobja. Egy fej fokhagyma az!
- Engem hagyj ki a sorból, szúnyog! - mordul még az alakra, majd sokat sejtetően meglóbálja a kezében tartott, lángoló rúnákkal telerótt óriási tleikan pörölyt, újabb korsó sört rendel, és visszafárad az asztalához. |
A kisse lehiggadt, de meg mindig tesztoszterontol szaglo kocsmaba senki sem vette eszre az egyik sotet sarokban ulo aprocska alakot. Ujjai kozott egy aprocska medalt forgat, mely a Sikatorok Fenyessegenek jelkepe, borostyan szinu szemeiben a sirok lelekfagyaszto hidege lapul, ahogy neman felmeri leendo vacsorait... > :[
Dess |
Az éjszaka folyamán, még rengeteg próbálkozó volt jelen Elfi ajtaja elött.
Hogy miként alakultak a dolgok, azt a reggelinél kissé megviselt ábrázatú kalandozók bizonyítják. Kobuderánk ezeket látva, már örül annak hogy az este
a kocsma asztalon koppant! Mármint a feje, és nem valami máson!
M.t !
Árny Vadász. |
Váraja mit szól a tünde, de arra bizony várhat, éveket még egy jó párat. A tüzes lényka türelmes máma. De segítségül súgja:
- Kissé szorít a gúnya! )
Megy is és lefekszik (egyedül), miután gondosan magára zárta az ajtót, kivűlrekesztve a feltüzelt Jégvezért! )) |
| Titusz mélyen a szemébe néz és... (lol! |
| Elfi sem rest felpattan és táncba kezd, igaz ehhez hozzájárul enyhe ittas állapota is. Tánc közben véletlenszerűen flörtöl a még józanabb egyénekkel, de senkivel sem megy túl messzire. Majd jó órányi mulatozás után... |
- Maga csak neszövegeljen mama! - kiállt fel a mágus kissé becsicsentve - inkabb igyon még egy pálinkát! Én fizetem! - majd fölpattan és kimegy az ajtón. Kis idő mulva egy muzsikus bandával tér vissza.
- Huzz rá ork! - kiálltja boldogan, majd táncolni kéri Elfit. |
Kobuderánk a sok ital, no meg Elfi bájaitól megrészegülve szerelmi vallomásba kezd.
annyira zúg a fejem
s izzad a tenyerem
ha elvesztem is fejem
a dombokat beveszem!
Nagyot húz korsójábol, majd az asztalra ejti fejét.
M.t !
Árny Vadász. |
| No, ez mán beszéd, angyalom! |
Igen, úgy látszik, hogy a hangulatnak ma jó kedve van
Egy idő után a kalandozók (a fogyott ital mennyiségének megfelelően) vagy énekelnek, vagy verekednek, vagy Elfi idomait vizsgálják ilyen-olyan módon. |
A dagatt gnóm kiles az asztal fölött.
- Mindíg ez az erőfitogtatás! - sóhajt. - Még a végén bele kell rúgnom valakibe...
Szerencsére most megnyugodni látszik a hangulat, így ő is kikászálódik az asztal alól, majd a helyére ül. |
Ekkor kivágódik az ajtó, és az ebben a pillanatban a fogadó ajtaja elé becsapódó villám egy enyhén megpörkölődött, láncinges törpét hajít be a bejárathoz legközelebb álló két asztal közé.
A törpe nagy nehezen feltápászkodik, harcsabajsza alatt úgy fújtatva mint egy alanori tenyészbika.
-Meglesz az a gonyolékhányta hegyirák! De még azt a trollnyi nehezéket várom!GHHHHHR! Alaron, csak kerülj a kezeim közé!- rázza magáról megfeledkezve ökleit az ég felé.
Amint lehiggad, hatalmas szemöldöke alól végigméri a társaságot -most véve észre a már benn lévőket-, majd villám szimbólumát markolászva, enyhén feszengve elindul a pulthoz. |
Elfi szép lassan kiolvad (viszont míg fagyott sokan megbámulják idomait, többek közt Titusz is), majd lassan méltóságteljesen odamegy Ámlin mellé felveszi a kettétört nyilvesszőt és elteszi... Majd kacéran felkacag:
- Látom már ittatok! Kocsmáros hozz sültet a borom mellé, ennek a mogorva törpnek meg még egy sert! Igyunk, együnk! |
Titusz a saját vesszőjét (nem azt!) kicsit meg simogatja, majd visszanyújtja a még mindig mosolygó elfnek. A tünde megérinti a nyílvesszőt ám abban a pillantban felszisszenve elis dobja azt.
Az lány arcára (és kezére) odafagyott a mosoly. |
| Ámlin megragadja a feje mellett falba fúródott nyílvesszőt, majd két ujjal elroppantja, jelezvén hogy ő bizony nem vevő az ilyesmire. Utána visszafordul a söréhez. |
Hihetetlen sebességgel suhogó tünde nyilak csapódnak be a korhadt fába! Mindenki aki bent ül kap egyet a feje mellé (szokványos erődemonstráció). Sokan elmosolyodnak, mert tudják ki érkezett meg: Arany Elfi a csillogó szemű, arany hajú tünde. A legtöbben jól emlékeznek még fürgeségére és nem utolsó sorban remekbe szabott testi adottságaira, feszes viseletére! )
Ő határozottan megkér mindenkit, hogy legyenek szívesek és gyüjtsék össze neki a nyilait, hiszen mégsem várhatják el tőle, hogy nő létére Ő dolgozzon! Majd kacsint egyet a kocsmárosra, aki azon nyomban előteremti legjobb italát:... |
Infók | Hírek, változások | Segítség kezdôknek | Fejlesztési ötletek | Közös Tudatok | Bugok | Csere-bere | Átadó karakterek | Szavazások | Egyéb
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
