Vissza a Főoldalra
 
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett

Hírek
Mi is az a Battletech?
Háttértörténelem
Battletech univerzuma
Chat, üzenõfal
Fórumok
Szavazások
Battletech könyvek
Írások, novellák
Linkek
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
A pillanat képe
Egy mech pusztulása
Küldd el képeslapként!
A csatamecheck, bár hihetetlen páncélzattal rendelkeznek, de korántsem elpusztíthatatlanok. Legfélelmetesebb ellenfelük azonban önmaguk, vagyis az ellenség által irányított csatamechek.
Nézz szét a galériában!
Bem Hussars (962)
Battletechről általában (1298)
Hogy tetszenek a Battletech regények? (115)
Szerinted lehet jó filmet forgatni a Battletech világában történtekről? (94)
A kötelesség szava (59)
Loren L. Coleman: A győzelem illúziója (26)

További témák...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Pókerjáték
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
Ajánlott böngésző, felbontás:
Internet Explorer, 1024x768
 

Kapellán konföderáció - a Liao-ház (Battletech)

Az öt utódállam létrejötte a Csillagliga 300 évvel ezelőtti szétesésének következménye. Kerenszkij tábornok Exodusa után ezek közül négy harcol a Belső Szféra feletti hatalom megszerzéséért.

A Belső Szféra a klánok érkezése előtt az öt utódállamra oszlott. A történelmi házak - Steiner, Davion, Kurita, Marik, Liao - területeibe a Draconis Szövetségből kivált Szabad Rasalhág Köztársaság és a Kapellán Konföderációból létrehozott St. Ives Paktum ékelődött. A század első negyedét követően a Steiner és a Davion vonal egyesült Melissa Steiner és Hanse Davion házasságával, és a két hatalom területeiből létrejött az Egyesült Nemzetközösség (Federated Commonwealth). Az utódurak országai mellett több kisebb és jelentéktelenebb hatalom is megtalálható a periférián, mint például a Canopus Magisztrátus, a Tauri Konkordátum vagy a Külső Világok Szövetsége (Outworld Alliance). Egyetlen világ, a Terra nem tartozik egyik utódúr felségterületéhez sem: az emberiség szülőbolygóját a Komsztár tartja a kezében. A Belső Szféra egy részét a 3050-52-es invázió óta a klánok tartják kezükben. Ezeket nevezzük az ún. megszállási zónáknak. A négy első hullámban támadó klán négy folyosóra osztotta fel a behatolás irányába eső világokat, ezekből alakult ki a Farkas, Jádesólyom, Szellemmedve és Füstjaguár megszállási zóna. A későbbiekben a Jádesólymok és a Füstjaguárok zónájába érkeztek az Acélviperák és a Novamacskák erői, melyeket az ilkán rendelt ide az inváziós haderő Tukayyid utáni gyengülésének ellensúlyozására.

A Kapellán Konföderáció egy ellenséges hatalom megszállásának veszélye következtében jött létre, és majdnem el is pusztult létének első évében két ellensége csapásai alatt. Ezért nem meglepő, hogy a kapellánok és Liao vezetőik a bekebelezéstől tartanak a legjobban. Franco Liao hatalomra jutása óta rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy a kisebb kapellán államokat összefogja, valamint hogy életben tartsa azt a nemzetet, amelyben senki nem kérdőjelezi meg a politikai ranglétra fokain állók személyét, és annak csúcsán a Liao ház legitimitását. Csak a vasmarokkal fenntartott belső stabilitásnak köszönhető, hogy az űr ezen sok hódítás dúlta részében egy nemzet képes volt életben maradni sokkal hatalmasabb és erősebb szomszédai figyelmének középpontjában is.

A késői 23. század és a korai 24. század két legfontosabb hatalmi ereje a Kapellán Hegemónia és a Liao Köztársaság volt, és a 24. század hajnalán úgy tűnt, hogy a Hegemónia lesz az, amelyik végül fent fog maradni. A 2770-ben alapított Hegemónia központja a Kapella nevű bolygó volt, amely közismert volt hatalmas könyvtárairól és információs központjairól. Kapella korábban a Kapellán Fejlődő Területek szíve volt, amelynek tagjai egy laza védelmi és kereskedelmi együttműködésbe tömörültek, és amelyek egyesüléséből végül létrejött a Hegemónia.

A Liao Köztársaság ezeket az éveket a Nankingi Kollektíva 2249-es blokádja okozta gazdasági válságból való kilábalással töltötte. A blokád következtében a köztársaság elvesztette összes export kapcsolatát a környező szomszédaival, és az export hiánya a gazdasági fejlődés lassulásához, majd a gazdaság hanyatlásához vezetett. Egy évtized alatt a korábban másoknak hiteleket adó állam hatalmas adósságokat halmozott fel, és a bolygót éhínség sújtotta. A köztársaság vezetői azonban jelentős erőfeszítéseket tettek a kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételére és egy kereskedelmi flotta felállítására, valamint a környező bolygóknak is nagy szükségük volt a köztársaság export termékeire, aminek köszönhetően a gazdaság lassan újra talpra állt. A Hegemónia és a Sarna Fennhatóság közötti több éve tartó ellenségeskedés végkifejleteként végül 2305-ben kitört a kapellán fennhatósági háború. Eddigre a köztársaság annyira megerősödött, hogy vezetői a további terjeszkedés gondolatával is foglalkozhattak. A Fennhatóság 2270 és 2282 között gazdasági blokád alá vette a Hegemónia világait, de rá kellett ébredniük, hogy a gazdasági visszaesés saját gazdaságukat nagyobb mértékben érintette. A Hegemónia eközben újabb területeket hódított meg, amelyekkel egyre közelebb került a Fennhatóság határaihoz, minek eredményeként a feszültség folyamatosan nőtt a két állam között. 2305-ben a Palos és Wei világok Fennhatóságtól való elszakadásával egy időben Paula Aris, a Hegemónia mágnása hadat üzent a Fennhatóságnak. A harcok végül 2309-ben értek véget. Ez időszak alatt a Liao Köztársaság folyamatosan fejlődött, és hatalmas flottájának köszönhetően meghatározó szerepre tett szert a régióban. 2360-ra a Liao ház hercege volt a legerősebb és az egyetlen olyan személy, aki képes volt egyesíteni a kapellán világokat.

A különböző kapellán államok két fronton is várhatták a külső ellenség támadását. 2335-re James McKenna a kapellán régió 11 csillagrendszerét foglalta el, az Egyesült Világok pedig nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy a lassan széthulló szomszéd meggyengülésével tovább terjeszkedjen. 2357-ben Reynard Davion csapatokat küldött a Bell bolygó elfoglalására, és az incidenst követően kitörő háború még 15 évig dúlt. 2366-ra annyira meg-gyengült a kapellán állam, hogy Reynard elérkezettnek látta az időt a birodalom teljes bekebelezésére. A kapellán kormány várható összeomlására hivatkozva "békefenntartó" egységeket küldött Kapellára. A beolvasztás veszélye pánikot keltett, amire válaszul Franco Liao herceg kihirdette a kapellán régió összefogását, és a Kapellán Konföderáció megalakulását, magát teljhatalmú kancellárrá kinevezve.

Tudva, hogy a katonai védelem rendkívül fontos, Franco kancellár 10 parancsnokot jelölt ki a tagállamok élén és szabad kezet adott nekik a haderő irányításában. A parancsnokok azonnal elkezdték a csapatok toborzását és kiképzését, készülve az elkövetkezendő harcokra. 2367-ben hírét vették, hogy az Egyesült Világok haderői alig egy parszeknyire vannak már csak Kapellától, mire Franco összegyűjtötte a legjobban kiképzett egységeket, és ezzel egy időben tárgyalásokat kezdett az Egyesült Világok parancsnokával. Azonban a tárgyalások alig 3 hét múlva megszakadtak. A kancellár az egységeit Kapella közelében helyezte el, de úgy, hogy a megszállók ne vehessék észre őket, ezzel felkínálva a lehetőséget, hogy az ellenfél egy "védtelen" bolygót támadjon meg. Az ellenség bevette a cselt, és a Sarna és Szt. Ives haditengerészet, valamint a Liao erők 24 óra alatt elpusztították az ellenfél szállítóhajóit és utánpótlását. A hét órás döntő csata végén a kancellár feltétlen fegyverletételt követelt, de az Egyesült Világok parancsnoka ezt megtagadta, és a pár perc múlva indított támadás során a földdel tette egyenlővé Kapella fővárosát, majd visszavonta erőit. Az áldozatok hatalmas száma csak tovább erősítette a kapellánok elszántságát a függetlenségért vívott harcban. Reynard Davion nem ismerte el a konföderációt, azonban fia, Etien, 2371-ben már kénytelen volt megtenni.

2366 és 2369 között a Szabad Világok Ligája több határmenti bolygót is elfoglalt, amelyek aztán többször is gazdát cseréltek, de a kapellánoknak nem sikerült nagyobb győzelmeket elérniük. Végül mindkét fél kifulladt és 2390-ben nem hivatalosan tűzszünetet hirdettek, amely 2398-ig tartott, amikor is Kurnath Liao kancellár elindította számos háborúja közül az elsőt az Andurien vízben gazdag világainak elfoglalása érdekében. Ezt az időszakot később a Háború Korának nevezték el.

2412-ben aláírták az Aleisha Liao elgondolásai alapján kidolgozott Árészi Konvenciót, amely szabályos kereteket adott az egyre költségesebb háborús kiadásoknak és a bevethető fegyvereknek. Aleisha 2415-ben bekövetkezett halála után Arden Baxter lett a kancellár, az első vezető, aki nem tartozott a Liao házhoz. Uralkodása alatt olyan katasztrofális állapotba került a konföderáció, hogy az csak még tovább erősítette az emberek a Liao uralkodóház iránti lojalitását. Baxter, apja kegyvesztettségének és végül halálának bosszújaként szét akarta zülleszteni a konföderációt. Első célpontja a hadsereg volt, a Liao ház alapja és a konföderáció katonai erejének záloga. Kilenc év alatt sikerült drasztikus mértékben csökkentenie a hadsereg létszámát és számtalan parancsnokot menesztett a posztjáról. A politika terén meg sem próbálta az Egyesült Világokkal tartott kapcsolatok javítását. 2418-ban Simon Davion lett az Egyesült Világok uralkodója, és követeket küldött Baxterhez, aki azonban nem ismerte el a hivatalos státuszukat és szabályosan kidobatta őket. Hetekkel később egy üzenetet küldött a Davion háznak, azt követelve, hogy a Davion ház elismeréséért cserébe adjanak neki át három, határmenti bolygót. Provokatív magatartásával, ha háborút nem is sikerült kirobbantania, de egy jó időre lehetetlenné tette a két hatalom közötti tárgyalásokat és a béke lehetőségét.

Baxter halálával sajnos a csapás még nem ért véget, ugyanis a trónon Stephen Liao követte, aki semmivel sem volt jobb uralkodó, igaz teljesen más okokból fakadóan. Elhatározta, hogy újra felépíti a nemzetet, első lépésként a hadsereggel kezdve. A 2430-as és 40-es években széleskörű és rendkívül költséges toborzó és kiképzési programot indított. A pénzügyi forrásokat először a gazdagokra, majd később a szegényebb rétegekre kivetett egyre nagyobb adóterhekkel próbálta meg fedezni.

Stephen 2450-ben halt meg és 17 éves fia, Duncan vette át volna tőle az állam irányítását. A hatalmas hadikiadásoknak köszönhetően számos hadseregparancsnok igen jelentős magánvagyonra tett szert, de közülük is kiemelkedett Merik tábornok. Mikor Duncan tudomást szerzett Merik hatalmi törekvéseiről, felére csökkentette annak egységeit, azonban a tábornok csapatai nyíltan fellázadtak, és túszul ejtették az örököst. A következő hét hónapban Merik - állítólag Duncan nevében - átvette a kormányzást. Duncan azonban 2452-ben öngyilkosságot követett el. Húga, Jasmine, Meriket hibáztatta öccse haláláért, és a hatalom átvétele után Vörös Lándzsásainak megparancsolta, hogy pusztítsák el Meriket és csapatait. A feladat teljesítése után brutális, 2 évig tartó tisztogatásba kezdett a hadsereg berkein belül, amelynek köszönhetően végül páratlan hatalomra tett szert mind a hivatalok, mind a hadsereg felett. Jasmine uralkodásának végére a Liao háznak sikerült elnyomnia minden, a hatalom megszerzésére törekedő vetélytársát.

A Kapellán Konföderáció 2556-ban csatlakozott a Csillagligához. Ezáltal megnyíltak előtte a kereskedelmi csatornák, és hozzáférhettek a legfejlettebb terrai technológiákhoz is. Emellett Albert Mariktól is ígéretet kaptak arra, hogy megkapják a régóta áhított Andurien világokat. Terrence Liaónak ez utóbbi volt a legfontosabb, hiszen az öt évvel ezelőtt lezajlott harmadik Andurieni háború is vereséggel zárult. Azonban még a tinta is alig száradt meg a Csillagliga egyezményén, mikor is kitört az Újraegyesítési háború. A hadiipari termelésnek köszönhetően a gazdaság is fejlődésnek indult, de a háború végeztével láthatóvá vált az évekig csak lappangó gazdasági válság.

Nagyon nehéz időszak volt ez a kapellánok számára, hiszen a Lyrán Nemzetközösség gazdaságilag, az Egyesült Világok és a Drakónis Szövetség katonailag, a szomszédos Szabad Világok Ligája pedig területi szempontból volt előnyösebb helyzetben. Ennek ellenére az első utódlási háború jól indult a szempontjukból. Sikerült elfoglalniuk a Terrai Hegemónia számos világát. Barbara Liao kancellár azonban csapatait ezután a Szabad Világok Ligája Új Delos bolygója ellen indította. A liga válasza gyors volt és heves. A sok ártatlan civil áldozatot követelő támadás bosszújától vezérelve a liga haditengerészete a Calloway VI. közelében vereséget mért a kapellán flottára és a 2790-es évek elejére további négy bolygót is elfoglaltak.

A kapellán erők ezután az Egyesült Világok azon határmenti bolygói felé vették az irányt, amelyeket már kimerítettek a Drakónis Szövetség támadásai és 2801-re öt további világot sikerült fennhatósága alá vonni, azonban a Chesterton ellen indított utolsó hadjárat során újra súlyos vereséget szenvedtek és úgy tűnt, hogy a történelem megismétli önmagát.

2980-ra, a harmadik Örökösödési háború végére a kapellán hadsereg már az összeomlás szélén állt. 2990-ben Maximilian Liao került a kancellári székbe, és minden tőle telhetőt megtett a hadsereg talpra állítására. Éppen időben még, hiszen nemsokára a negyedik Örökösödési háború is elkezdődött. Az Egyesült Világok és a Lyrán Nemzetközösség között fennálló megállapodás adta lehetőségekkel élve Hanse Davion herceg támadást indított a Kapellán Konföderáció ellen. 3028 és 3030 között több kapellán bolygó veszett el, mint az összes addigi örökösödési háborúban: bolygóinak felét elfoglalták a Davionok. Maximilian Liao lassan beleőrült a tudatba, miközben ugyancsak ingatag személyiséggel rendelkező húga megpróbálta újjáépíteni a demoralizálódott és egyre kisebb létszámú hadsereget. A negyedik háború végén a Szt. Ives Közösség elvesztése tovább gyengítette a Konföderációt és eddigi történelme legnagyobb csapását jelentette.

A 3052-es év fordulópontot jelentett a Kapellán Konföderáció számára, bár ezt akkor még csak nagyon kevesen merték kimondani. Sun-Tzu Liao került a trónra, befejeződött a Klán háborúk első szakasza, és a Komgárda győzelme 15 értékes évet adott a Belső Szféra számára a klánok technológiai fölényének csökkentésére. Bár a kapellán területek messze voltak a klánok előrenyomulási területeitől, sem Romano Liao sem pedig fia Sun-Tzu nem becsülte alá az általuk jelentett veszélyt, és felismerték a fejlett technológia szükségességét. Politikájában olyan laza szövetségek megkötésére törekedett, amelyek által katonai fejlesztésekhez juthatott. A Kapellán Konföderáció és a Szabad Világok Ligája között már 3022-ben megkötetett egy megállapodás, és Sun-Tzu újraélesztette azt, amelyet azzal pecsételt meg, hogy eljegyezte Thomas Marik lányát, Isis-t. Bár házasságra sosem került sor, Thomas Marik vejeként Sun-Tzu elősegítette a már annyira várt katonai segítség megérkezését és az előnyös kereskedelmi egyezmények megkötését. A Kapellán Fegyveres Erők létszámát megnövelve Thomast rábírta, hogy nyíltan támogassa a kapellán katonai műveleteket.

Uralkodásra jutásakor Sun-Tzu elhatározta, hogy visszaszerez minden világot, amelyet a 4. Örökösödési háborúban elfoglalt az Egyesült Nemzetközösség. Ha meg tudja győzni Thomas Marikot, hogy néhány egységet az irányítása alá helyezzen, akkor már meg is volna a szükséges létszám. 3057-ben Joshua Marik, Thomas Marik fia, elhunyt leukémiában az Új Avalon Tudományos Intézetben. Sun-Tzu ekkor gyanakodni kezdett: szerinte az elhunyt személy nem Thomas Marik fia volt. Bár még nem tudta biztosan, de ráhibázott a lényegre. Victor Steiner-Davion herceg egy klónnal helyettesítette Marik fiát, mert attól félt, hogy az örökös halálával a terjeszkedés politikáját valló kancellár szerzi meg a liga trónját. Victor úgy hitte, hogy a két utódállam hadseregével a kezében Sun-Tzu egy újabb háborúba taszítaná a Belső Szférát, miközben a klánok a küszöbön várnak. Sun-Tzunak már csak bizonyítékot kellett találnia, és végül a sors a kezére adta azt is. A Szabad Világok Ligájának hírszerzése által Marik is megtudta az igazságot, és válaszul teljes támadást indított az Egyesült Nemzetközösség Sarna határvidéke mentén.

A két hónapos Liao-Marik offenzíva során a kapellán hadsereg és a Marik által felfogadott zsoldosok 13 világot foglaltak vissza és sok másikat káoszba taszítottak. 3058 és 3060 között Sun-Tzu 30 további világot hódított meg, részben katonai hadműveletekkel, részben terrorista akciókkal. A támadás fénypontja a Szt. Ives Paktum visszafoglalása volt, amelyet 3061 ás 3062-ben megvívott keserves harcok után sikerült kapellán fennhatóság alá vonni. Az elfoglalt, és nagy részben lerombolt világok újjáépítése nagyon nagy erőfeszítéssel fog járni, és a következő évek során emiatt Sun-Tzu nem nagyon foglalkozhat a további hódítások gondolatával.

A felszínt tekintve nagyon hasonlít a Drakónis Szövetség társadalmi berendezkedésére, igaz mindkettő az ázsia kultúrában gyökerezik, a Drakónis Szövetség japán, a Kapellán Konföderáció pedig kínai. Bár ugyanúgy kasztrendszerre épül, mégis a kapellán emberek mind magukat, mind pedig társadalmukat egyedinek tartják. Bár az állam jelentős hatalommal rendelkezik a polgárai felett, ezzel párhuzamosan jelentős személyi szabadságjogokat is engedélyez a számukra, amelyet egészen addig élvezhetnek, míg nem kérdőjelezik meg a fennálló társadalmi rendszert.

A Kapellán Hegemónia hírszerzését még Kurnath Liao alapította 2396-ban. Elsődlegesen katonai hírszerzés a feladata, de más nemzetek területén is folytatott kémtevékenységet. A Maskirovka segítségével sikerült 2456-ban a csatamech technológiát, de mivel szorosan összefüggött a hadsereggel, nem tudta elkerülni annak kudarcait sem. Sun-Tzu Liao nagymértékben támaszkodott a szervezetre és az évek során folyamatosan növelte a támogatását.

A Szt. Ives régió visszaszerzése örömmel töltötte el a kapellán polgárokat és könnyített az újjáépítés és az egyesülés problémáit elviselni. A harcokban meggyengült hadsereg újjászervezése prioritást élvezett és a Szt. Ives határvidéken lezajlott véres csaták okozta károk ugyancsak rendkívüli összegeket emésztettek fel. A régió viszonylag érintetlen belső bolygói beleegyeztek, hogy nagyobb összeget folyósítanak a kincstárnak, és Sun-Tzu a befizetett pénzeket az utolsó fillérig a terület újjáépítésére költötte. A Szt. Ives terület lakói közül sokan ugyancsak boldogok voltak, hogy újra a Kapellán Konföderáció fennhatósága alá kerültek, azonban jelentős számban voltak olyanok is, akik nem tudták elfogadni a függetlenség elvesztését, és tartottak a Liao megtorlástól, amiért 30 évvel ezelőtt Candace hercegnő mögé álltak. A feszültség lángja ott izzott a mélyben, de most még elnyomja azt a győzelem felett érzett mámor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Írta: Zseli Ferenc
A cikk az Alanori Krónika 82. számában jelent meg.

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
(átlag: 5 szavazat alapján 8.8)

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Drakónis szövetség - a Kurita-ház (Battletech).

Létrehozás: 2003. december 22. 12:37:29Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09 Küldd el a cikket másoknak Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2020
1680 Budapest, Pf. 4 | E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.