megfordul, hogy megnézze, ki ordibál és miért...rá kell jönnie, hogy itt nincs valami rendben, **cse van a menyasszonynak, és ezt remekül ki lehet olvasni a felkiáltó varázsló arcából...
"hmm...pedig most milyen jót szolgálna a mágiablockom...nah de mind1...lássuk mi lesz ebből"
figyeli tovább a dolgokat félfüllel, s amennyire csak tud, visszafordul asztaltársaihoz...
"ebből még lehet, hogy lesz valami"
gondolja, s gyorsan felfut valamiért, s egy olyan fél perc múlva vissza is jön...nem változott sokminden
"valami tényleg bűzlik...és ez most nem én vagyok kivételesen a másnaposságommal együtt...de akkor mi?!?"
teszi fel magában zavartan a kérdést...s miközben a széke felé lépdel, végig a varázsló-palytásékon tartja a szemét, s amint leült a fülét...de mikor leül, valami koppan egy halkat a padlón - bár ezt és a látványát csak a közvetlen környezetében ülők láthatják ill hallhatják - hogy valami pengeszerű egy gerincet vág a köpenye rojtjaiba, s érzékelhető még egy dudor is, valószínűleg ott fogja azt a bizonyos dolgot, s szemén látszódik, hogy kezdi élvezni nagyon, de nagyon az ittlétet...
persze ez mások számára nem vehető észre, de elkezdett gondolatban egy mondókát, hogy harcilázba lövelje magát, ha esetleg csihipuhira kerül a sor O
(minthogy manája nincs sok jelenleg) |
| -Köszönöm-mondja és elteszi köpenyébe a kis fa emberkét*soha nem fogom eltörni*gondolja.Közben alig bírja fékezni tolvaj ösztönét,de most kivételesen megteszi,mivel Orion jót akar neki,legalább is úgy ltászik. |
Altahnis hirtelen magához tér, és azonnal felugrik az asztaltól.
- Enger! Szüntess be minden kapcsolatot vele, MOST!!! - nem érdekli, ki vagy mi hallhatja meg, a lényeg az, hogy semmiképpen sem juthat ki Ő... mert akkor az Armageddon szabadul erre a szerencsétlen világra.
"Azonnal szüntess be vele minden kapcsolatot, az istenek szerelmére!" - megy a kétségbeesett üzenet - "ASTAROTH egyike Abyss leghatalmasabb démonjainak!" |
| - Így már más. Nem kívánom evvel tovább terhelni: mindenesetre ha segítségre volna szüksége - az idéző itt elővesz a zsebéből egy apró ébenfa figurát, ami egy vékony törzsű embert ábrázol - törje szét ezt. Akkor tudni fogom, hol van. |
| -Én másképp látom:a tekercs valamilyen ősi mágiát tartalmazhat,ezért kell a mágusnak,de nem szabad,hogy a kezébe kerüljön.És mielőtt elloptam a tekercsét,az előtt is üldözött...-sóhajt,és reméli Orion témát vált. |
Engert kicsit zavarja hogy nem a kérdésére kapott választ "Nem érdekel mióta rontja itt a levegőt! Arra vagyok kiváncsi hogy, mit tud rólam?!"
Mi baja lehet Althanisnak? És Wolio is furán viselkedik, jó lenne itt hagyni ezt a zűrös bagást. |
A barbár megörül, amikor ismét megpillantja a nőt. Nem igazán értette, hogy az imént miért távozott oly sietve. Lényeg, hogy megint itt van.
-Már miért ne ülhetne le? Hisz eddig is a társaságunkban volt, természetes hogy ismét itt van. Ha nem tolakodó a kérdés, miért is távozott az imént? Érdeklődik, közben észreveszi a mágus arcán a változást. Már megint történt valami, amit nem tud befolyásolni. Talán az lenne a legjobb, ha megtiltaná Topáznak az ilyen közvetlen ismerkedést. Mindeközben Topáz, válaszol az Enger álltal feltett kérdésre. "Ő Már akkor létezett, amikor a vízben nereidák és tritonok laktak, a sziklazátonyokon szirének, az erdőben drüádok, a hegyek lankáin meg fent, a magas hegyormokon az oreádok voltak csak jelen. DE többet nem mondhatok, mert akkor mérges lessz. És az nem jó!" |
| A törp felkel és egy kupa jóféle bort visz a Woliohoz. Lassan visszaslattyog és ismét helyet foglal Ulien és Lamranel mellett. |
És végre megtalálta azt amit kereset a fény jelképét, ami kiűz minden gonoszt élőkből,régi emlékek viharoznak át agyán elkezd remegni sulyuktól, majd egy éles villanás-minek kell ez nekem?-kérdezi magától-minek is jöttem fel érte?-elkezd gondolkozni, nem jut eszébe semmi-hülyeség-motyogja halkan, majd rá dobja ágyára a medált és lebalag.
-Egy italt kérnék-szól csaposnak majd italával oda megy barbárék társaságához-leülhetek?-kérdi jelenlévőktől |
| Enger Althanisra néz. Nem ismeri fel a félelmét csak annyit vesz észre hogy ül mint aki szellemet látott. "Mi a probléma?" Valószínűleg ismerős neki a név de nemtudni mitől parázott be ennyire. Egy név önmagában még nem jelent semmit. Astaroth lehet hogy valami félelmetes alak, de ebben az esetben jobb lenne mihamarabb megszabadulni tőle. |
Altahnis megmerevedik a név hallatán... bevillan egy emlék, mikor beopakodott mestere könyvtárának tiltott termébe... miután ügyesen kiiktatta a védőmágiát, leemelte a polvról Azt a könyvet... fekete borító, vérre festett betűk, és egy pentagramma a címlapon... szinte sugárzott belőle a gonosz, hiszen egy nekromanta diabolikus tulajdona volt egykor. Aztán felütötte, pont ott, ahol Abyss démonurait sorolták föl... A Kilenc Pokol Ura, Asmodeus, és az alkirályai... Mephistopheles, Nergal, Belial, Azazel, Lilith, Bhaal... és a nevek közt ott volt Astarothé is.
Altahnis közel áll ahhoz, hogy pánikba essen... nem mozdul, nem üzen vissza, nem szólal meg... csak a szemében tükröződik a rettegés, miközben Topázra mered... |
| szolj ha szetdurrant a lukteto fejed |
Hirtelen valami fény villan szemében, felnéz a kis lányra
-Mindjárt jövök-mondja hirtelen, felpatan és felrohan a szobájába, elkezd kutakodni táskájában. |
// te erre most írjam le neked Enger teljes élettörténetét?//
Enger Althanishoz üzen "azt mondja megszálója neve ASTAROTH nem ismerős valahonnan?" nem zavarja a fejében semmi. Majd topáznak üzen " Oh és mégis mennyit tudsz?" |
| Topáz hangja alig halható, és észrevehetően érezni rajta hogy tart valamitől. " Azt mondta, hogy ezt nem szabad tudnia senkinek! A barlangban lakott, előtte meg a föld alatt. Mindíg tudja, hogy mi lessz és azt is hogy mi volt régen. A neve pedig ASTAROTH" A név elhangzásával azonos időben, Enger fejében elviselhetetlen hangzavar támad. Sikolyok, jajveszékelés, hörgés, mindenféle hátborzongató hang. És egy síron túli mondat. "Tudom ki vagy." |
| // Hamvagyjál el ott helyben ahol vagy! Nemtűnt fel hogy ez nagyon nem egy olyan topic ahova ezt belehet írni? (fejem lüktet) könyörgöm alkalmas helyre és ha két hszt visszaolvasol rájösz hogy rosz helyre raktad! Amúgy a kulcsvásárlás még a 32es karim se izgatja! Grrr // |
Segitseg!?
Nemtudom ti rajottetek-e mar, hogy hogyan lehet sok kulcsot vei kis ero raforditassal?! Sok arany kell hozza, es az hogy 99-ig porgessetek fel a kulcsokat, azutan Vasarlas gomb, s ezekutan a bongeszo vissza gombja, megint Vasarlas gomb es igy tovabb; ami van arany. Ha tudtatok akkor ezer boccs. |
| //wtf előbb nem a törp ment el, hanem a Viharmágus. utóbbi azért van, hogy tudjak kivel kalandozni. :P// |
kissé meglepetten néz a törpére, mintha az előbb még nem lett volna ott mellettük, és most éles érzékei ellenére csendben ott termett..."hmm...érdekes...ezt is kivizsgálom" gondolja, de azt örömmel hallja, hogy nem tett a berendezésben kárt
-nos, törp uram...ennek szíből örülök - "mármint annak, hogy nem tettem tönkre semmit...pedig azért a vérbor, híhíííííjjj" gondolja, s közben egy kicsit megcsóválja fejét, majd "de mér kellett elmondania hogy bámultam...az eléggé...spicces alakok mindent tesznek, amit ösztöneik sugallnak és...ez nem épp a leg publikusabb rész, akármennyire is látták mások.
nude mindegy, ami megtörtént, megtörtént, megtölti Ulien poharát, majd tölt magának is, s követi a törpe példáját, már csak a saját pohara 1/4-éig, mert azért mégse akar olyan lenni, mint tegnap este...annak ellenére, hogy vérbor volt |
-Hát a berendezésben nem tettél kárt. És ami azt illeti igen feltűnően bámultad Ulient. De legalább nem másztál rá. Érdekes, hogy pont most hozott ide a sors, egy asztalhoz vele.
Úgy dönt hogy már eleget beszélt, ezért megtekinti korsója legalját. |
| Enger felkapja a fejét. "Hát persze hogy érdekel! Mesélj kérlek!" Talán megtudunk végre valamit lassacskán. Csak nehogy Topáz vagyis aki megszálta elkezdjen bemászni a fejembe mert az rendkívül kellemetlen lenne. |
felvonaj szemöldökét, kicsit érdeklődve, majd visszaereszti megszokott helyére, szája megmozdul és egy választi is csatol mellé:
-igen tegnap este - kissé hátradől - mért, te talán el tudnád mondani, hogy miket csináltam?
teszi fel kissé mogorván a kérdést, majd a megjegyzésre, hogy a törpe nemvalószínű h visszajön, arra pedig már kissebb enyüléssel válaszol:
-az lehet, hogy nem fog egyhamar idetévedni, feltéve ha nem rendelünk, de legalább addig sincs egyedül kiskegyed - vigyora itt már kajánul csillan egy pillanatra, utána visszaereszkedik egy egyszerű, de valahol mégis kétértelmű mosollyá.
-mért, netalántán zavarja hogy itt vagyok? - teszi fel a kérdéstszínlelt érdeklődéssel |
Szemeit újra lesüti, s mikor felpillant, felemeli a kancsót, hogy az elf töltsön, majd egy bólintással megköszöni.
- A tegnap este? - kérdezi elmélázva, halkan. Egy pillanatra mosolyba húzza a száját. "Nem voltál valami szép látvány, és ezt én is szívesen megmondanám" gondolja, s belekortyol a borba.
- Hát, a törpe elment. //szóval nincs is keresnivalód itt ;D// És nem úgy tűnt, hogy hamarosan visszatér. |
| Topáz most Enger felé fordul. " Ritkán beszélgetünk"S itt elhalkul a hangja. "De figyelj! Tudom hogyan hívják érdekel? Meg azt is, hogy hol lakott azelött." |
"hmm...keveselli az ányékot??"
-ezen segíthetünk - mondja vigyorogva, és elkezdi lecsatolni a köpenyét a vállapok alól, miközben gyermetegen vigyorog, de inkább abbahagyja, mert nem szeretné, ha észrevennék a vértjébe vésett rúnákat...akármennyire is hétköznapi ez egy kalandozónál, nem szereti, ha tudják a kis játékszereit...majd amint elrendezte köpenyét, s kiita kupájából a bort, megemeli a kancsót, egy kicsit Ulien felé mozdítva, hogy kínálná, s közben:
-lehet, hogy ő is mondott egy s mást, de ne higyja, hogy süket vagyok, nem volt valami érdekes a téma...elsősorban azért jöttem ide, ehhez az asztalhoz - pontosít - hogy beszélgessek szivélyes vendéglátómmal - most lejjebbereszti a hangját - például arról, hogy miket csináltam tegnap este...
mondja egy kicsit komorabban ezen utolsó részét a mondatnak...nem szereti leinni magát, de a vérbornak sem tud ellenálni...mégegy belső irónia
//alakul a molekula karim jellemrajzáról // |
- Nos... - Ulien tűnődik. - Beszélgettünk, tehát ő is mesélt egy keveset magáról.
"Valóban furcsa lett volna csak ülni..." Megissza a bor maradékát, majd az asztalon nyúgvó, kupát markoló kezét nézi. Érzi, hogy újra el fog merülni gondolatai között. Váratlanul megmozdul, s arcát megint az elf felé fordítja.
- Ne higgye, hogy félek. Csupán kedvelem az árnyékokat. Jobban érzem így magam.
"Csak nem zavar a csuklyám, kedves Lamranel?" teszi hozzá magában, s erre a gondolatra elmosolyodik. |
| - Ahogy gondolja: bár nekem úgy tűnik, hogy egy ön számára értéktelen papírdarab miatt kockáztatja az életét. |
//Ne is legyen Salnak nőügyekben jártassága, mert igen morcos leszek. Biztosítani fogom, hogy a lányom legyen az egyetlen gyermeked, amíg élsz, ha mással kavarsz... ;)
Ja, igen, valaki említette a csatamágust, asszem Magocrat. Nos a csatamágus Caronrod karija, de mivel ő nem tud lenni, ezért a Mágustoronyban punnyad.
Bocs, hogy nem tudtam előbb jönni, másfelé voltak teendőim. ^_^ //
Nilturiel a Lovagvár kertjében üldögél lányával. Kell Amanhilielnek a friss levegő, legalább csendben van. Most is alszik. A nő kedvesét várja, aki napok óta csak a papírmunkával van elfoglalva.
~Ha nem jön, megkérem a fogadóból az egyik mágust, hogy gyújtsa fel azt a papírhalmot~ fogadkozik magában. |
//és ekkor egy hirtelen balsiker miatt felébredsz és rájössz, hogy csak álmodtad az egészet, éldegélhetsz tovább a nyomorúságos hétköznapok szürke mindenével, melyek monotnsága lassan az őrületbe kerget, ha nem tudnád magadnak megmagyarázni, "az álmaid a valóságok", és nem az, amit lászt
ez már kellett, hiányzott a hülyeség// |
- Rendben, köszönöm. Azért ha csak kell besegítek természetesen. - ezzel barátságosan int neki és visszamegy a többiekhez.
Valószűleg mostmár néha egész napra elfog tűnni. Van a felszolgálásnál jobb dolga is.
Gondolkozik azon amit a másik mágus mondott. Van kapcsolata aki ért az ilyesmikhez, újdonsült ismerős. Üzen Althanisnak " Mi lenne ha kapna egy másik testet, mondjuk egy halálraitéltet vagy egy összefércelt zombit - ezzel igen könnyen tudna szolgálni - aztán mikor átköltözik elpusztítaná valaki vagy levédeni mindkét testét. A druidának megvannak ehez a képességei gondolom. Vagy egyszerűen elpusztítanánk az új testet mielőtt teljesen átveszi felette a hatalmat. Test nélkül nemhinném hogy sokra megy ugyanis akkor nemlenne szükség a lányra" Elég bonyolult lenne de meglehetne oldani. Enger sajnos erejével nemnagyon tudna hozzájárulni legalábbis jelenleg. Topáznak is üzen: "Mit szokott mondani neked az a másik? Szoktatok beszélgetni?" |
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
