J. Goldenlane: Csillagfény (ekultura.hu ajánló)Mit tehet az ember, ha tudja egy könyvről, hogy jó, hogy nagyon-nagyon szeretné birtokolni, de normál kereskedelmi forgalomban nem kapható? Ha ahhoz, hogy az övé lehessen, más könyvek megrendeléséért kapott pontokkal kell fizetnie? Ha egyébként is rendszeresen vásárol közvetlenül a kiadótól, örül, mert igazán jó könyvet kaphat hűsége jutalmául, ha viszont napi/heti/havi könyvadagját könyvesboltban szerzi be, leginkább bosszankodik, csendben füstölög, esetleg hangosan méltatlankodik.
A Beholder honlapján található egyik fórumon érvek és ellenérvek olvashatók azzal kapcsolatban, hogy jó-e vagy rossz ez a kiadói kezdeményezés. Ez ügyben nem is szívesen foglalnék állást, mindenki döntse el saját vérmérséklete szerint, mire hajlandó és mire nem egy Goldenlane kötetért.
Mégpedig egy olyanért, amelyben békésen megférnek egymás mellett tündérmesék és lovagmesék, fantasy és egyéb történetek, amelyben minden mese egy-egy önálló gyöngyszem. Némelyik egy ideje már olvasható az interneten, ezek értelemszerűen nem mindenkire fognak az újdonság erejével hatni, ám mindezek ellenére biztos vagyok benne, hogy bárki talál a kötetben olyan történetet, ami megérinti lelkének valamely húrját.
Hiszen ki tudná érzelmek nélkül, közömbösen olvasni
- Szikraszép, Széllovas, Kisvillám és Árnyéktáncos kalandját a gengszterekkel és a Fekete Hölggyel (Amikor elsül egy fegyver),
- Csillagvihar különös randevúját, amelynek során majdnem egy sorozatgyilkos kezei közé kerül (Vakrandevú),
- Kisvillám és Szikraszép éjszakáját az orchideás erdei házban (Álmodj velem!),
- Tavaszláng, Fénylátó és Kisvillám látogatását a Venus Night Clubban (Egy könnyű kis kaland),
- Tengermély és Roland lovag szabadságát az isten háta mögötti kis erdei házban (Az örökség),
- Éjvándor és Csillagfény különös fáradtságát (Egy tündér halála),
- Lady No látogatását Insen herceg kastélyában (Lady No),
- Illetve Yein Al Eshad és Lady No, a két freita lovag ténykedését Solban, a napfény városában.
Mindig öröm olyan különleges könyvet olvasni, ami ha kell, szórakoztat, ha kell, megnyugtat, álomba ringat, ha kell, kíváncsiságot ébreszt, ha kell, félelemmel tölti meg a szívünket és a lelkünket, ha kell, mosolyt csal megfáradt arcunkra - mindezt akár egyszerre, és ahányszor csak elolvassuk.
Galgóczi Móni, www.ekultura.hu
Vissza a könyvhöz Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Janny Wurts: Merior hajói (fantasya.hu kritika).
| Létrehozás: 2003. december 15. 13:26:43 | Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:08 |  Nyomtatási forma |
|
