Terveztem, hogy a Beholderes verseny előtt írok egy élménybeszámolót valamelyik draftról, amin részt vettem. Végül úgy döntöttem, hogy a farmosi versenyről írok, méghozzá azért, mert egyfelől ott értem el a legjobb eredményt, másrészt a sors iróniája, hogy azt a paklimat éreztem a leggyengébbnek az összes közül, és még ma is ezt gondolom, annak ellenére, hogy az eredmény látszólag rám cáfol. Ezzel együtt azt érzem, hogy egy érdekes verseny volt, amiből lehet tanulni. Lássuk hát, mi történt szűk egy hónappal ezelőtt!
Magán a drafton 19-en voltunk, ami egy hetes és két hatos asztalt jelentett. Igazából nekem két reményem volt: egyrészt szerettem volna a hetes asztalhoz kerülni, másrészt egy erős asztalt szerettem volna, ahol jól tudok gyakorolni a komolyabb versenyekre. Végül mindkettő bejött. Egyrészt megkaptam a hetes asztalt, asztaltársaim pedig Dönzi Krisztián, Kurunczi Dávid, Kövér Attila, Dárday Gergely, Csík János és Varga István lettek. Ez azért egy eléggé rendben lévő asztal.
Az elején nem választottam direkt koncepciót, általában nem szerencsés. Hanem a színek terén általában kétféle taktika közül választok. Az egyik, hogy az elején még arra megyek, hogy az első néhány kiegészítőből fixen a legerősebb lapokat szedjem ki, színtől függetlenül, és majd később döntök a színekről. Ez esetben nem ritkán az első 5-6 lapból már kiválasztom a négy színt (ha ezen változtatni akarok, akkor már valamit ki kell hagynom), de a legelső lapjaim nagyon kemények lesznek.
A másik stratégia, hogy a játék elején még igyekszem csak 2, maximum 3 színből válogatni és egyet tartalékolni későbbre. Ennek az a hátránya az előzőhöz képest, hogy a kezdeti szakaszban nem mindig a legerősebb lapot szedem ki, cserébe viszont sokkal rugalmasabban tudok rámenni egy színre, ha érzem, hogy az asztalomnál nem gyűjtik, ha pedig még a 3. vagy 4. kiegészítőre is marad egy szabad színem, és kijön egy erős ritka, akkor azt kompromisszum nélkül kivehetem. De ezt igazából az elején döntöm el annak függvényében, hogy tudok-e relatíve erős lapokat szedni 1-2 színből. Ugyanakkor akármelyik mellett döntünk, egy jól időzített váltás sokszor kemény lehet (Debrecenben például akkor kezdtem el a Dornodont szedni, amikor 7. lapnak kaptam egy Lidércnyomást), ezt mindig célszerű észben tartani.
Visszatérve Farmosra, az első kiegészítőben nem emlékszem már mi volt az első ritka, mert nagyon középszerű volt, nem is foglalkoztam vele érdemben. Hanem a másik egy
Uralkodó volt. Magát a színt nem tartottam a legerősebb színnek, de koncepciókban azért nem rossz (pl. ha hajókra megyek rá), és van pár erős lapja. Az Uralkodón magán meg nem sokat gondolkodtam, az ingyen 1 vp mindig jó képesség, ha meg elhúzódó meccsen behúzom, akár el is döntheti a mérkőzést. Szóval adta magát. A második kiegészítőnél némiképp meglepő módon megmaradt mindkét ritka, egy
Yeti toborzó és egy
Degenerált xenomorf (2023). Mindkettő nagyon kemény lap, és lehet, hogyha ez az első kiegészítő, akkor a toborzót szedem, de így, hogy egy lila lapom már volt, úgy gondoltam, folytatom a sort, és kivettem a xenót. Harmadiknak megint kaptam egy érdekes Chara-din lapot, a
Halálos kór (2023)-t, sokat nem gondolkodtam rajta, nagyon kemény tömegirtás, ami ölni is tud. És még a negyedik lapnak is sikerült egy lila lapot kiszednem a
Szárnyaló halál (2023) képében. Itt már erősebb volt a kompromisszum-kötés, de nem láttam olyan lapot, ami sokkal erősebb lett volna nála, így a későbbi stratégiai előny miatt e mellett döntöttem.
Az ötödik lap volt az első, ami nem Chara-din, itt egy Sirokkót szedtem ki, hasznos reakció, erős lap. Hatodiknak viszont megint kaptam 2 lila ritkát, bár egyik sem a legnagyobb táp: egy
Őrjöngő földicápa (2023) és
Ytheron, a pusztító. Utóbbit végül elvetettem, mert még nem tudtam, hogy akarok-e Eleniost használni, ráadásul maga a lap csak minimálisan erősebb a Szárnyas xenomorfnál, amiből azért gyakoriként biztos voltam benne, hogy tudok majd szedni, ha akarok. A cápát viszont kiszedtem, bár drága, de egy középjátékban nagyon durva előnyt adhat, ráadásul egy kisebb kombót alkot a másik legendás lényemmel. Hetedik lapnak pedig jött még egy Szárnyaló halál, ezen nem gondolkodtam.
Ezután viszont az a kellemetlen rész jött, hogy az egyik színből sem nagyon kaptam már igazán erős lapot, mindenhonnan második vonalas lapok érkeztek. Azért próbálkoztam, szedtem lilából Szárnyas xenomorfot, kékből
Ryuku sárkányt 2-2-t, de Leahból is jött egy
Krematórium, illetve egy
Vízipókot is kivettem, hogy hátha kijön a Sheran is. De nagyon nem éreztem, hogy milyen színeket kellene még használnom, gyakorlatilag a Chara-din volt az egyetlen biztos színem ekkor még.
A második kiegészítő meg ironikus módon ugyanígy kezdődött, ugyanis a legelső ritkám egy Lurtz volt, ami annyira illeszkedik az eddigiekhez, hogy nem is nagyon kell gondolkodnom rajta. A második kiegészítő már dilemmásabb volt, leginkább egy Vízimanón gondolkodtam (bár nem túl erős lap, túl könnyen leszedhető, annyi drága lapom van, hogy mégis lehet értelme) és egy Tengerrengésen, végül az utóbbi mellett döntöttem.
Ezután jött egy
Szirén védelmező, ami meggyőzött, hogy a kék színt használnom kell. Mind a semlegesítése, mind a csábítása nagyon erős, és az ütőereje sem rossz. Utána következett a kék dömping: rögtön ezután még egy védelmező, majd egy Tudásszomj. Ezután picit meglepődtem, hogy még kaptam egy
Kvarcgólemet (ebből is látszott, mennyire nem gyűjti senki a lilát), amit köszöntem szépen, majd a végén egy
Császári őrnaszádot vettem ki. A második körben szerencsére visszakaptam a Vízimanót és tudtam szedni egy második őrnaszádot, valamint egy Hajóroncs-fosztogatót, illetve a vége fele egy
Dharosz arzenálja, valamint egy
Bénítás is jutott nekem. De így is kicsit húztam a számat: külön-külön brutálisan erős lapjaim vannak, de szörnyen drága a paklim. Ezzel féltem, hogy az ellenfelem a korai játékban akkora előnyt szerez, hogy azt egyszerűen nem lehet visszahozni. Erre muszáj volt valami megoldást találnom. Színekből egyre inkább a Chara-din-Elenios-Sheran-Rhatt négyes bontakozott ki, de nem éreztem ezt biztosnak, mert ebből a színből hirtelen nem láttam, hogy mi az ami tempót adhat nekem.
A harmadik kiegészítő első lapjaiból semmit sem találtam, ami igazán értékes lett volna, ez azért elkeserített. Két lapon hezitáltam, egy
Devalváló termiken és egy
Burástya kitinágyún. Az ágyú mellett döntöttem, mert úgy éreztem, hogy már túl sok kijátszásakor valamit csináló lapom van ahhoz, hogy a Termik vonalat bevigyem. Ehhez van Halálós kór, van Kvarcgólem, talán tudok picit majd kombózni vele. Második picknek jött egy második Halálos kór, ezen nem gondolkodtam. És a harmadik szett hozta a nagy dilemmát, ugyanis találtam benne egy
Nem várt segítség (2023)-t. Rizikós dolog ilyenkor már színt cserélni, viszont egy ilyen típusú lap kellene nekem, hogy kompenzáljam a tempóhátrányon. Azt éreztem, hogy amikor jobbra ment a Hódítások kiegészítő, akkor nagyon szűrték a fehéret, de talán a fordulással az utolsó kiegben szerencsém lehet. Nézzük meg! Kiszedtem, majd negyedikben jött még egy, azt is kivettem.
Ötödik lapnak ismét egy kitinágyú következett, majd a hatodik kiegészítő megint nem volt túl erős, egy Cibáló Magszimot szedtem ki, hetedikből pedig egy újabb kitinágyút. A további körökben összeszedtem újabb 3 nagy lényt, 1 Vízipókot valamint 1 Xenó arctámadót, illetve side lapnak egy múló jelenést, a vízió gyógyulás és semmizés bizonyos paklik ellen jó lehet. A végén azonban döntenem kellett: az egyik színemet muszáj elengedni, ami nyilván a Sheran vagy a Rhatt lesz. Alaposan átnézve a lapjaimat, a Rhatt lapjaim külön-külön talán erősebbek, de koncepcionális szinten úgy éreztem, hogy a Sheran lapokkal többre megyek, így a Rhattot cseréltem Raiára. És megfogadtam, hogyha Cikázó fregattot látok, azonnal kiszedem, mert nagyon nagy szükségem van a vegyes költségű lapok miatt az ingyen zanszilánkra.
A Hódítások első lapjánál már éreztem, hogy nem hoztam rossz döntést, a ritkák közül ugyanis egy
Mikhael, az oltalmazó nézett velem farkasszemet. A dupla reakció itt is brutális képesség, azonnal kiszedtem. Másodiknak egy Vízimanó jött, ami egyébként nem egy ilyen korai szakaszban kiszedendő lap, de most a drága paklim miatt éreztem, hogy szükségem lehet rá. Ezt követően jött egy fregatt, majd egy másik hajót, egy Tenger úrnőjét is kiszedtem. Ötödik lapnál gondolkodóba estem, mert volt itt még egy fregatt. Viszont egy
Ostromgálya is, ami meglepődtem, hogy 5. lapnak még bent maradt. Végül a dobatást túl jó képességnek éreztem ahhoz, hogy elengedjem, így a gálya mellett döntöttem. Hatodik lapom egy
Tudásszomj (2023) volt, ez sok dilemmát nem adott, hetediknek meg szerencsére jött még egy fregatt. Második körre már csak az volt a célom, hogy még pár olcsóbb erős lapot kivegyek, mert jók ezek a 3 manás repülő lények, de ha túl sok van belőlük, legyorsulnak, mielőtt kitehetném őket. Ez többé-kevésbé sikerült, fogtam még egy Hajóroncs fosztogatót, egy újabb Dharosz arzenálját, valamint a meglévő hajóim száma már indokolttá tette két
Varkaudar árbócos betételét is, ha 2-3-at lő, már veszélyes lehet, főleg, hogy még a jelenése is tud meglepetést okozni. Így végül összeállt egy 40 lapos pakli, nem kellett sokat bonyolítanom benne, a két 3 vp-s lényből csak 2-2-t használtam, minden más bekerült, amit alapból gondoltam. Ezzel együtt sem éreztem nagyon erősnek a paklimat, de most már annyira satnyának sem, hogy élből elengedjem a dolgot.
A 4 fordulós versenyen az első ellenfelem Várnai Peti volt, aki ellen az egyik legkülönlegesebb húzásom volt – mindkét Halálos kór a kezemben. Ez az elején nem tetszett, mert nagyon könnyen legyorsulhatnak, mégsem cseréltem kezet, mert azért van benne potenciál. Igazából azért húzódott nagyon el a meccs, mert vártam a lehetőséget, amikor ezt elsüthetem. Közben folyt az adok-kapok, de a lapelőny miatt ezekből inkább ő jött ki jól, néha éreztem 1-1 mákra mák húzást mindkét oldalon. Aztán, amikor már 3 lap előnye volt, kitett annyi lényt, hogy el tudjam sütni mindkét Halálos kórt, és mivel korábban már sebeztem rajta, ez elég volt. A második meccsen Péter kezdett, de az első körben elhasználta a VP-jét, ezért én is elég agresszíven beindultam egy Vízimanóval, ám ő egy Patkányinvázió-Rejtőző dzsunka kettőssel egy 10-est adott nekem. A következő körben azonban saját lapját fordítottam ellene, egy Nem várt segítséget követően Lurtznak a hajólopó képességét használva elloptam a dzsunkát és azzal ütöttem be eleget az így láthatatlanná vált lényekkel. Harmadikra nem volt idő. 2-0
A második mérkőzésem Dönczi Krisztián ellen volt. Első meccsen megint szembesítettem Krisztiánt a nemezisével: első körös Kvarcgólem jött, amivel a harmadik körben komoly előnyt szereztem. Ezt pedig nagyjából végig sikerült tartani az első meccsen, amikor DK esélytelennek érezte magát, bedobta. A második meccsen sajnos megtörtént a Thera-formálásom. Második körben kaptam egy Therát és mivel a paklim nem játszik azonnali leszedésekkel, rögtön kidobta az egyetlen lapomat, amivel meg tudtam volna oldani (Szirén védelmező… az mondjuk csúnya lett volna). Csak több körrel később tudtam megoldani, ám ekkorra már nagy előnybe került. A lapelőnyt próbáltam kompenzálni, egyrészt Lurtz-zal (amit mázlista módon egy újrahasznosítás után megint behúztam), majd a nagyobb lényeimmel, ám az Elszánt békefenntartók gyógyulásaival nem tudtam mit kezdeni. DK ezután szép lassan előnybe került. Végül lejárt az idő, de még volt egy köre, és ha leszedést húz, nyert. Húz, Híresember, lemegy az őrposztom, rekt. Harmadikra nem volt idő. 1-1
A harmadik fordulóban a legkeményebb meccset játszottam Káré István ellen. Igen, meccset, ugyanis egyet tudtunk befejezni. Egész jól kezdtem, mert bár István lassított egy Tiszta esővel, a Vízimanóm olcsóbbítása és izmai miatt én kerültem előnybe. Ám egy Hit erejével levette az izmaimat és beizmozta a saját Szirén védelmezőjét. Innentől próbáltam nem megoldani a Védelmezőt, hanem eljátszani mellette és hátulról ölni. Mivel a paklim gyógyulós része kijött, az ütései annyira nem zavartak. Sőt, másodjára is olyan szituációba kerültem, hogy be tudok ütni eleget. Erre az egyetlen lap ami a kezében volt az újrahasznosított hit ereje, aminek a húzásával behúzott egy leszedést. Ha csak az egyik van nála, az kevés lett volna. Ezután behúzott egy Keleti sirályt, amivel elkezdett előnyt építeni, mialatt én próbáltam lenn tartani az ÉP-jét. Végül az volt a szerencsém, hogy egy Pszi-elementált rossz ütemben húzott, és egy Ryuku sárkánnyal és egy Burástya kitinágyúval le tudtam szedni a maradék ÉP-jét. (Győzelmemhez István figyelmetlensége is kellett, ugyanis vagylagosan használta a Keleti sirály két képességét, enélkül kétlem, hogy nyertem volna.) 1-0
Utolsó meccset Kurunczi Dávid direkt sebző paklija ellen játszottam. Tudtam, hogy nagyjából mire számítsak, és nem akartam fejjel a fallal menni, igyekeztem olyan lényeket kitenni, amiket, ha megold, akkor is én kerülök előnybe. Első meccsen azonban túlzásba vittem a terülést és egy Tengeri vihar büntetett, majd egy Zakhartax csinált nagy előnyt. Miután kiszedte az izmokból a lapokat, egyszerűen agyonlőtt. Második meccsre most először side-oltam, a Xenó arctámadót jó opciónak éreztem a paklija ellen, és, hogy kicsit erősítsem a gyógyulós vonalat, egy Múló jelenést is betettem. Második meccsen elkövettünk egy figyelmetlenséget, ugyanis egy Devalváló termik mellett nem figyeltünk arra, hogy az anti-semlegesítés is kijátszáskori képesség. Dobatni egyikünktől sem dobatott, de láttuk egymás kezét, ami beismerem, hogy nekem volt nagyobb előny, mert amíg az én paklim alig tartalmazott azonnali interakciót, addig az övé sokat, így tudtam, mi az optimális játékom. A Vízimanóimnak sokat köszönhettem, ezúttal nagyon bepörgették a játékom, KD be is dobta. Utolsó meccsen igyekeztem óvatosan játszani, hogy a Tengeri viharokkal ne szerezhessen KD nagy előnyt, és amikor az Ostromgálya is érkezett, szép lassan fölé kerekedtem. Azonban az idő vészesen fogyott, utolsó körömre két 3-at ütő lény maradt a tartalékomban és volt a kezemben 2 Dharosz arzenál, Dávidnak viszont 13 ÉP-je volt. Valami még kell. Húztam, Halálos kór, ez 12, ki kell tenni az egyik arzenált. Húzok, Hajóroncs fosztogató, ez már elég (de amúgy a következő lapom még egy Halálos kór lett volna). 2-1
Így végülis 10 pontot értem el a 12-ból, holtversenyben Dönczi Krisztiánnal, a Buchholz azonban most neki kedvezett, így be kellett érnem a második hellyel, de ezt a 2. helyet az elején a paklim alapján biztos, hogy aláírtam volna. Számomra tanulságos verseny volt, egyrészt, hogy ne adjuk fel a reményt, nem biztos, hogy egy pakli olyan gyenge, mint azt elsőre gondoljuk, másrészt, hogyha koncentráltan, okosan játszunk, akkor azért a picit gyengébb paklival is lehet jó eredményt elérni. Szombaton azért reménykedem egy erősebb deckben :).
Szabó András
