Tükördimenzió bemutató – 2. rész
|
A vérfarkasok az elmúlt egy évben kaptak egy kis kimenőt, legalábbis nem érkezett hozzájuk olyan új példány, amely mindenképpen kihagyhatatlan lenne a pakliból. Most azonban itt a Szaglászó vérfarkas, és ő bizony garantáltan helyet fog követelni magának, hiszen az 1 manás befektetést akár rögtön vissza is tudja szolgáltatni nekünk, ellenkező esetben pedig lapelőnyt termel. (Ez utóbbit nyilván csak a Lassan járj!-as verzióban.) Egy feltámadó lénytől ez bizony több mint korrekt, éppen ezért elég valószínű, hogy a különféle Lassan járj! deckekben is fix helye lesz – az általa biztosított infó is nagyon hasznos tud lenni.
|
|
A Rozoga lebuj egyike az Alanori Olimpia kiegészítő legnépszerűbb és legsikeresebb lapjainak, éppen ezért eléggé adta magát, hogy elkészüljön a „párja” is – ez lett végül a Roskadt vityilló. A lebujjal ellentétben ez nem egy countert, hanem egy leszedést csal ki az ellenféltől, így olyan szempontból mindenképpen gyengébb, hogy az indulásunkat nehezebb vele bevédeni. Ebbe viszont valószínűleg nehezebb beletenni egy nullás lapot, mint a Sheran építménybe, így picivel talán könnyebben szerezhetünk vele manaelőnyt – az pedig különösen kellemetlen lesz, ha az ellenfélnél mondjuk csak egy A nagytanács ítélete van, aminek be kell dobnia pár lapját is. Vicces kártya lesz, annyi szent – asztalról működő lapok mellé pedig egészen jó is.
|
|
|
Jelenleg inkább a counterek dominálják a hagyományos metát, mintsem a leszedések, egy-egy narancs lap azonban könnyen változtathat ezen. A legújabb hordaparancsnok, a Tarrgeth például könnyen lehet ilyen követő, amely ugyan csak a harmadik körre tudja ledolgozni a hátrányát az ötlapos deckekkel szemben, addig viszont hálóval lassítja a játékot. Olcsóbbítása – rég nem látott módon – 0-ra is engedi csökkenni a lapok költségét, ami teljesen új lehetőségeket nyit meg, emiatt pedig mindenképpen megéri átnyálazni a mappákat és a lapkeresőt, hiszen simán lehet, hogy a 2-3 manás lapok között is lesznek olyanok, melyek teljesen más megvilágításba kerülnek az új hordaparancsnok miatt.
|
|
Ha azt nézzük, hogy a klasszikus erőforrások – legalábbis jelenleg – egyre inkább kikopóban vannak a játékból, és inkább a lényekbe épített képességekkel vagy laphúzással igyekeznek előnybe kerülni a játékosok szépen apránként, akkor azt mondhatjuk, hogy A mélybe taszítva jól illeszkedik ebbe a vonalba. Igaz, hogy varázslat, és csak egy lapot termel, azt azonban szinte teljesen ingyen teszi, ráadásul nemcsak mennyiségi, hanem minőségi előnyt is ad azzal, hogy mi választhatjuk, mit dobatunk ki. A feltételét nyilván az Edralian fogja tudni teljesíteni a legkönnyebben, oda különösen erős lesz, de ma már rengeteg egyéb módon is lehet dobatni. És ha nem sikerül? Legrosszabb esetben elhúzzuk rögtön egy másik lapra – 1 zanszilánkért ez bizony egy elég jó alternatíva.
|
|
|
A feltétel nélküli nulla manás counterek kapcsán sokszor elhangzott már, hogy az a nagy előnyük, hogy fixen tudunk velük kalkulálni (legfeljebb egy reakciódrágítás szólhat közbe), most pedig Tharr is kapott egy ilyet az első körös Térszaggatás mellé az isteni szett tagjaként. Hátrányának a komolyabb részét szerencsére nagyon könnyű kiiktatni, egy Molluszk például már egy szimpla Dobótőrrel meg tudja oldani, de igazából Tharr lapot sem nagy kunszt mutatni neki. És bár az ellenfél a passzív Dobótőrt mindenképpen megkapja, az adott körben ez még nem igen fog nekünk fejtörést okozni (legfeljebb akkor, ha fel tudja használni zanszilánkként) – neki viszont annál inkább, hogy teljesen ingyen csíptük el valamelyik lapját.
|
|
