Ha valaki az élete során elkezd HKK-zni, először a lapokat gyűjti be, majd olvasgatja a szabálykönyvet. Nagy tudásszomjjal és érdeklődéssel nézi a kártyás videókat, olvasgat blogos cikkeket, és böngészi a lapkeresőt. Egy bizonyos idő után elérkezik egy ponthoz, amikor elmegy az első versenyére, és szembetalálja magát a különböző erősségű lapokkal. A lapok többsége a tesztelők által kiadott lapok. Ezek után elkezd érdeklődni, hogy kik a tesztelők, mit csinálnak pontosan, és mi is a feladatuk?
A játékosok sokszor nem tudják, mi alapján folyik a tesztelés és talán épp emiatt hajlamosak sztereotípiákba belesimulni, különösen, ha egy nekik nem tetsző döntés vagy lap születik. Ennek az egyik oka az is, hogy nem tudják, hogy a döntések mögött hetekig tartó döntés vagy tesztelés áll. Ezt nagyon hamar megtapasztaltuk. Bár mindketten tapasztalt játékosok vagyunk (Bubu a Beholder fórumos tevékenysége miatt a laptervezésben is szerzett már tapasztalatot, Patrik pedig a rengeteg versenyrészvétele miatt), amikor a tesztelői pozícióba kerültünk, rájöttünk, hogy ez nagyon más műfaj, mint a versenyjáték. Mások a célok, mások a szempontok, itt nem „nyerni” kell, hanem megítélni, hogy egyes lapok mennyire működnek majd a versenykörnyezetben, ha kiadjuk őket.
Következő cikkünkben szeretnénk röviden bemutatni, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy új tesztelőnek, mik a tesztelés kihívásai, örömei, hogy látjuk egy hétköznapi játékossal szemben a helyzetet, illetve cikkünk során igyekszünk lerántani a leplet 1-2 sztereotípiáról, ami a tesztelés kapcsán megjelenik a játékosok körében.
I: Laptervezés
A kiegészítő elején szétosztásra kerülnek a koncepciók, amikből mindenki 2-3 koncepciót kiragad, majd ezekhez tervez lapot. E mellett néhány inkább bontott/draft formátumra szánt lapot is tervezhet mindenki. Bizonyára észrevettétek, hogy próbálunk felújítani, de új lapok is gyakran bekerülnek.
A tervezés fázisában nekünk egy másik kihívással is szembe kellett nézni. Amikor elkezdtük a tesztelést, akkor a 2021 őszén megjelenő új kiegészítő lapjainak a tervezési fázisa volt. Viszont ekkorra már elkészültek a Homokdűnék és az új kiegészítő, a Kristályláz lapjai, amiket akkor még nem ismertünk. Persze megkaptuk a laplistát, de ettől függetlenül adott volt a feladat, hogy még bő 300 lapot megismerjünk és ezek alapul vételével tervezzünk lapokat úgy, hogy élesben ezt a 300 lapot még soha nem láttuk. Ez azért nem egyszerű kihívás.
II: Pakliépítés
Minden tesztelésre összerakunk egy paklit, gyakorlatilag ugyanúgy, mintha egy versenyre készülnénk. A különbség annyi, hogy a tesztelés folyamán ajánlott a min. 15 (5x3) új tesztlap kipróbálása (lehetőség szerint olyanok, amiket a korábbi teszteléseken nem használtunk), valamint íratlan szabály, hogyha ugyanazt a funkciót egy régi és egy tesztelendő lap is hasonlóképp el tudja látni, akkor preferáljuk a tesztlapot.
A legnehezebb talán az egészben, hogy itt nem lehet kedvenc koncepciót vinni mindig. A tesztelés célja, mint korábban leírtuk, nem az, hogy nyerjen az ember, hanem hogy egy lap megfigyelését 200%-osan kell komolyan venni.
Egy másik nagy dilemmája a tesztelésnek két szempont közötti mérlegelés, konkrétan, hogy minél több új lapot használjunk, vagy minél jobban próbáljuk a paklit kioptimalizálni. Ugyebár minden koncepcióhoz tervezünk olyan – zömmel gyakori – lapot, ami hagyományos környezetben nem, maximum korlátozott versenyeken kaphat helyet. Ha ezeket is betesszük a tesztpakliba, akkor sokkal több lapról tudunk véleményt mondani, cserébe viszont nem tudjuk a paklit kioptimalizálni. Ha viszont a legerősebb pakli összerakására törekszünk, akkor a deck erejét ugyan jobban meg tudjuk ítélni, viszont kevesebb lapot sikerül kitesztelni.
III: Hol történik, és mennyi időt vesz ez igénybe?
A vírushelyzetre való tekintettel a tesztelés jelenleg online zajlik, egy kártyaprogramon keresztül. Minden héten csütörtökön, 4 órán keresztül folyik a játék, majd ezek végén kell megjegyzést tenni egy lap erőssége kapcsán. Ez utóbbira persze van néhány napunk, de vannak tesztelők, akik szeretnek rögtön a játék után, még a friss élményekkel a fejükben kommentelni, mások alszanak rá 1-2-t, és inkább a hétvégét használják fel erre.
Ha csak a tesztelést nézzük, akkor az 4 óra hetente. Ezen felül a chates beszélgetések, az e-mailezés, kommentálás, ha tisztességesen végzi az ember, akkor ez lehet 6-10 munkaóra/hét. Azt meg sem kell jegyeznem, hogy ezt a szabadidőnkből kell feláldoznunk, ugyanis mindannyian dolgozó / iskolába járó emberek vagyunk, s emiatt nehézkes olykor a szabadidő beosztása. Az idő ilyenkor aranyat ér, ha éppen nincsen semmi e-mail-re válaszolás, megbeszélés, tesztelés, kommentálás, akkor boldogok vagyunk, mert elvégeztük a munkánkat.:)
IV: A lapok kommentálása
Amint mindenki végzett a lapok kitalálásával, ezek bekerülnek egy „karanténba”. A karanténból kikerülve lehet, pontosabban kell végig kommentelni az összes lapot. Ennek a célja az, hogy bár egy játékos nagy valószínűséggel anyait, apait beleadott a laptervbe, lehetséges, hogy átcsusszan egy képesség, ami miatt felborul az egyensúly, vagy végtelen lehet belőle, vagy nem a kiegészítő/tervezett meta-nerfelés irányába megy el a lap. Természetesen az előzetes kommentálás során még nem mondunk végső ítéletet egy lapról, csak kiszűrjük az egyértelműen kihagyandó lapokat, illetve ha valami ránézésre nagyon erős vagy gyenge, akkor picit változtatunk rajta. De ez utóbbi a tényleges tesztelés során történik meg sokkal gyakrabban, amikor látjuk a lapok erejét „élesben”. Ez a kommentálás ezek után megismétlődik minden alkalommal, amikor játszunk a lappal, vagy ellenünk használják. Ilyenkor általában már sokkal részletesebb kritikák szoktak érkezni, a finomhangolás a tesztek során történik meg.
A tervezés alapvető célja az egyensúly. A tesztelés alatt sokszor jönnek fel problémák, ami miatt egy lap nerfelése következik be. A legnagyobb nehézség, hogy mégis hogyan döntsük el azt, hogy egy lap túlságosan erős, vagy gyenge?
A képlet egyszerű, 3 szempontot kell figyelembe venni:
- Gyakoriság
- Költség
- Képesség
A lap gyakorisága határozza meg, hogy mekkora befolyása legyen a játékra. Egy gyakori laptól nem várhatunk világmegváltó dolgot, max. annyit, hogy a saját paklijába elférjen, vagy a bontott / draft formátumon a nagyobb bontási esély miatt érdemes legyen kivenni. Egy nem gyakori esetén már nehezebb a kérdés. Korábban voltak olyan lapok (pl.: Öntörvényű krabber) amik hatására pl. dermesztésjelzős, életkioltós lapok jelentek meg, hogy megállítsák ezeket a szörnyűségeket. A nem gyakori lap szerintem az, amit a legnehezebb belőni, ugyanis a saját paklijában kell, hogy produkálja magát, és vigye a paklit, illetve nagyon örülünk, ha bontunk ilyet egy draft vagy bontott versenyen, de azért ne legyenek univerzális spoilerek. Lehet ilyen pl.: a Kékvérű oroszlán, Vérgólem és társai, hogy csak keveset soroljak fel az ilyenekből.
A ritkák az igazi „királyai” a kiegészítőnek: Minden ritka valami olyat csinál, amire az ellenfélnek kötelezően cselekednie kell. Legyen ez reakció, leszedés, vagy bármi más megoldás, a lényege, hogy a ritka lapok azok, amik viszik a versenyeket is. A legerősebb lapok manapság természetesen ritkák, és ez nem a véletlen műve: a ritka lapok ereje abban rejlik, hogy univerzálisak, vagyis majdnem mindig használhatóak, és általában jelentős előnyt adnak. Emellett összetettebbek, és több képességük is van, ezért nehezebb is őket kitesztelni.
A költség esetén azt kell figyelembe venni, hogy mennyi erőforrást kívánok a lapba tenni, mennyire éri meg kijátszani a lapot, mennyire hozza vissza az árát. Az elmúlt években megismerhettük a „powercreep” kifejezést, ami miatt a lapot átlagköltsége lassan már 1 alá csökken. A legnagyobb probléma a költségnél, s ami miatt az Új Nemzedék formátum bevezetésére szükség van, az az, hogy a lapok költségét nem lehet már tovább redukálni. Egy erősebb kontroll pakli (pl. Semleges Csatamező) legnagyobb költsége 1 varázspont, (pl. Leira, a hangtolvaj), ami viszont annyira speciális reakció, hogy ha 1 zanszilánkért jönne, valószínűleg el kéne gondolkodni az isteni szettbe rakásán. Ha megnézzük a 2020-as versenygyőztes Semleges Csatamezőket, akkor láthatjuk, hogy a sárga isteni 0-s reakciók, az 1 zanszilánkos sárga kontroll lapok aligha kívánják az erőforrást. Ez az, ami miatt nehéz a költségek balanszolása, ugyanis a lapok költségét olyan szintre kell belőni, hogy ne legyen se „must-have” minden pakliba, ne legyen túl gyenge se, érje meg az árát, s közben érdekes is legyen a lap...
A lap képessége mindig is egy érdekes kérdés volt: Minden lap képessége kellene, hogy tükrözze a Túlélők Földje fantasy világát, régebben legalábbis ez így volt. A varkaudarok letáboroznak, a kalandozók a toronyba másztak, valakik beleestek a Szopógödörbe…Manapság ez a fantasy csak addig jutott, hogy a névből próbálunk hasonló képességet kreálni, és ez a feladat a legnehezebb mind közül. Egy lap képességét kell a legtöbbször átgondolni, és legtöbbször kitesztelni. Míg vannak többfunkciós lapok, amik asztalon maradó képességgel bírnak, vetélytársai, a varázslatok a leszedés, reakció, vagy valamilyen játékba szóló mechanikával bírnak. A kettő közt a legnagyobb különbség, hogy egy azonnalinak, vagy általános varázslatnak kisebb hatása van a játékra nézve, mint egy asztalon maradó lapnak. A képesség mindkét esetben nehéz kérdés, mivel el kell dönteni, hogy egyik se legyen a funkciónál több, és kevesebb sem, még ha a laptervező úgy is gondolja, hogy mindenképpen egy nagyon erős ritkán kíván tervezni.
A tesztelők nem csak a jövőben megjelenő lapokról döntenek, hanem az aktuális játék egyensúlyba hozatala szempontjából is hoznak döntéseket. Általában a tesztelői kritikák nem is az új lapok kapcsán, hanem ezek a döntések miatt szoktak megjelenni. E téren szeretnénk még pár sztereotípiára reflektálni.
Az egyik ilyen általános kérdés a „miért nem vették észre?” szokott lenni, mondván, hogy ez már ránézésre erős. Csakhogy ne feledjük el, hogy minden kiegészítőnek vannak spoilerei, amik már ránézésre erősek. Ezek azok, amik leginkább eladják a kiegészítőt. De nem mindegy, hogy egy lap „csak” spoiler, vagy tényleg irreálisan erős.
E téren sokszor merül fel 1-1 túl erős lap kapcsán a tesztelők hozzáértése (illetve annak hiánya). Azonban ez azért ennél összetettebb. Ennek igazolására egy kis számolásra invitálnánk titeket! A Homokdűnékben 170 különböző lap került be. Ahhoz, hogy egy lapot egy tesztelő meg tudjon ítélni, átlagosan 4-5 alkalommal azért látnia kell működés közben. Ha abból indulunk ki, hogy jelenleg 11 tesztelő dolgozik, és, hogy mondjuk egy lap nagyjából minden harmadik meccsen jön ki olyan szituációban, amikor még fel lehet mérni az erejét, akkor ez azt jelenti, hogyha mindenki egyesével tesztelne ki minden lapot, akkor nagyjából 28.000 meccsre lenne ahhoz szükség, hogy megfelelően kiteszteljük a lapokat. És ebbe még nincsenek benne a kódos, promós lapok, Zének és a végül kihagyott lapok sem, ráadásul, ha egy lap drasztikus változásokon megy keresztül, akkor szinte a nulláról kell elkezdeni a tesztelését. Könnyű munka, nemde?:)
Valójában ez persze kevesebb. Egy tesztpakliban – ahogy korábban leírtuk – minimum 5-6 különböző új lapot használunk, a lapokat nem csak akkor tudjuk megítélni, amikor mi játszunk velük, hanem akkor is, amikor ellenünk használják, valamint nem feltétlenül az összes tesztelőnek kell 4-5 alkalommal látnia egy lapot ahhoz, hogy egy reális kép alakuljon ki róla. De azért látni kell, hogy 11 ember egyszerre kb. 200 lapot tesztel, néha előfordul, hogy valami átcsúszik a rostán, amit a több száz játékos, aki van, jobban észrevesz.
De tegyük hozzá, hogy nagyon sok esetben a játékosoknak is idő kell, hogy ezt felfedezzék. Biztos mindenki emlékszik, hogy sem az Univerzumkifordító, sem a két „klasszikus” tiltólistán szereplő lap, az Elmerombolás és a Nekrofun máglya nem a megjelenésétől számítva kezdte el hódítani az asztalokat, mindig kellett pár hónap, amíg kiderült az ereje. Talán az azóta már visszaengedett Kétségbeesés hatalma volt az, aminél már az Arochos megjelenésekor észlelték a kiskaput és kezdték használni, de na, egy ilyen egyedi lapnál az akkori 7-8.000 lapból benne volt a pakliban, hogy egy lapra nem figyelnek oda (az Új Nemzedék ezen egyébként segíteni fog, mert leszűkíti a vizsgálandó lapok körét). És bár a tesztelők tapasztalt játékosok, mégiscsak emberek, néha előfordul, hogy hibáznak.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi alapján dől el, hogy egy lap tiltásra vagy nerfelésre kerül-e. Természetesen itt is vannak szempontok, ami alapján a döntés megszületik. Az egyik, hogy a tiltásnak milyen hatása lesz a metára, lesz-e olyan pakli, ami a tiltással megszűnik létezni, esetleg lesz-e olyan, aminek a visszatértét várjuk tőle.
Egy másik szempont, hogy nerfelhető-e úgy a lap, hogy ne maradjon inkorrekt, de még használható legyen (ha használhatatlanra nerfelnénk egy lapot, akkor már egyszerűbb tiltani). És végül azért a lap megjelenése sem elhanyagolható. Hiszen azért lássuk be, egy ultraritka vagy egy nem bontható promós lap tiltása abból a szempontból nagyon inkorrekt, hogy a kvázi jutalomként megkapott lapot teszi teljesen értéktelenné, így az egész (anyagi vagy teljesítménybeli) befektetést eliminálja. Míg mondjuk egy bontható gyakori vagy nemgyakori lap tiltása anyagi veszteséget kb. senkinek nem okoz, így ott ilyen aggály nem merül fel. E téren a határmezsgyét a bontható ritka lapok jelentik, ezeknél a többi szempont kerül sokkal inkább előtérbe.
Másik gyakori kritika, amit hallunk, az a kontroll lobbi, vagyis, hogy kifejezetten a kontroll pakliknak próbálnak a nerfekkel kedvezni. Az elmúlt években már a kontroll fogalma is relatívvá vált, hiszen – főleg az epikus követők révén – számos etnikum alakult át gyakorlatilag kontrollá, így a kontroll fogalma is nehezebben értelmezhető. De ha a kérdés arra irányul, hogy miért nem a kontroll paklikba alapvető lapok (pl. counterek) kerülnek tiltásra, szerintem ennek is megvan a magyarázata. Mivel a jelenlegi metában rengeteg használható counter van, ezért nem nehéz egy újat tervezni, hiszen a többit viszonyítási alapként használva a költsége és a képessége alapján nem olyan nehéz belőni az erejét. Viszont egy koncepció felélesztésénél, vagy egy egyedi képességű lap kiadásánál jóval kevesebb az ilyen típusú viszonyítási alap, emiatt nagyobb az esélye, hogy átcsusszan. Inkább ezzel magyarázható, hogy ritkábban kerülnek kifejezetten kontroll lapok tiltó- vagy nerflistára. De a Szemétdomb, a Villámhorgony példája vagy az isteni szabály bevezetése azért azt is bizonyítja, hogy nem mindig bánnak a tesztelők kesztyűs kézzel a kontrollokkal.
Remélem tudtunk hasznos információkkal szolgálni, és ezúton kívánunk mindenkinek eredményekben és HKK-ban gazdag új évet, remélve, hogy a versenyek terén is hamarosan visszatérhetünk a normál kerékvágásba!
Szabó András & Vogel Patrik
