Itt nem nyerni akarunk – tesztelés kontra verseny
A tesztelés folyamatának egyik legfontosabb része a tesztpaklik összerakása és a velük való játék. Hiszen ezekből derül ki leginkább, hogy egy új lap mennyire állja meg a helyét a versenykörnyezetben, megfelelő-e, vagy alakítani kell az erősségén. Éppen ezért semmiképpen sem lehet ezeket egyszerű, laza délutáni kártyapartiknak tekinteni, legtöbbször legalább annyi időt töltök egy pakli összeállításával, mint egy versenyre való felkészüléssel. A tesztelés azonban ennek ellenére nem egy verseny, mások a célok, mások a prioritások, emiatt másfajta felkészülést is igényel. A következő cikkben megpróbálom összefoglalni, hogyan választok paklikat tesztelésre, miben más egy deck összerakása ilyenkor, mint amikor versenyre készülök, és miben különböznek a tesztjátékok egy versenyszituációtól. Ennek a cikknek túl sok gyakorlati haszna egy versenyjátékos számára nem lesz, de igyekszem érdekessé tenni és remélem azért élvezettel fogjátok olvasni!
Azt már egy korábbi cikkünknek megírtuk Patrikkal, hogy a tesztelések rendszerint csütörtökönként vannak. Addigra kell tehát elkészülnünk azzal a paklival, mivel játszani akarunk. Amikor már körvonalazódott a fejünkben, hogy milyen paklival indulunk, és milyen követőt/szabálylapot, azt beírjuk egy google táblázatba. Fontos, hogy egyértelműen jelöljük a koncepciót (amennyire lehet), és, hogy a narancslapok fixek legyenek. A tesztelés elején poénkodtam azzal, hogy kis rébuszokban adtam meg a paklit, amivel menni akarok („még nem tudom, mi lesz az, de remélem csütörtökig meglelem a fókuszt és összeáll a deck”), ezekről most már leszoktam.
Hogy miért fontos ennek a megadása? Egyrészt azért, mert íratlan szabály, hogy ketten ugyanazzal a koncepcióval egy tesztelésen nem veszünk részt, mert azok, akik mindkét pakli ellen játszanak, jóval kevesebb visszajelzést tudnak adna. (Ez alól van néha kivétel, olyan például előfordult, amikor Miklóssal mindketten éjfattyakkal játszottunk, de ő a hagyományos verzióval, én meg egy áramlásokra épülő változattal, ilyenkor van létjogosultsága az azonos etnikum használatának). Másrészt, aki csak az utolsó 1-2 napon állítja össze a pakliját, már látja, hogy nagyjából milyen koncepciókra számíthat és ez alapján választhat paklit (bár azt nem tudom, hogy ezeket ki mennyire figyeli előre). Én személy szerint jobb szeretem hamar megadni a paklim, hogy ne nekem kelljen másokhoz alkalmazkodni :).
Ami engem illet, a pakliválasztásnál két szempont közül szoktam választani: vagy a pakli határozza meg a használt tesztlapokat – pl. eldöntöm, hogy vámpírokkal indulok, aztán jobban megnézem, mik állnak a rendelkezésre – vagy bizonyos tesztlapok köré próbálok egy új koncepciót építeni. Hogy mikor mi mellett döntök, azt legtöbbször a szabadidőm határozza meg, ha van picit több időm, akkor szeretek agyalni valami kreatívabb összeállításon, ha nincs, akkor egy létező pakli új lapjait figyelem meg. Ezenkívül minden tesztciklusban szeretek legalább 1-2 alkalommal Sokszínűséget is vinni, egész egyszerűen azért, mert olyankor mindenféle korlát nélkül rakhatok be tesztelendő lapokat, és meg tudok nézni néhány univerzálisabb etnikumlapot is, hogy a saját pakliján kívül hogy működik.
Miután nagyjából körvonalazódott a fejemben, hogy milyen paklival indulok, jön a pakli összerakása. Jelenleg Új Nemzedék formában tesztelünk, méghozzá annak a 2022-es verziójában, ezért eleve csak abból a lapkészletből tudok válogatni. További szabály ezenkívül, hogy minimum 12 lapnak tesztlapnak kell lennie, amibe nem számítanak bele az általunk korábban már leokézott lapok (kivéve, ha azóta változtak), illetve a többség által okénak titulált lapok sem (ettől persze ezek még használhatóak, de csak a 12 lapon felül).
Az Új Nemzedék szabályok azonban egy speciális helyzetbe állítják a tesztcsapatot. Az új lapok ugyanis most már valamennyivel gyengébbek, mint mondjuk a Homokdűnékben vagy Kristálylázban megjelent, illetve megjelenő lapok (nem annyira, hogy semmilyen nem ÚN pakliba ne férjenek be, de a legerősebb lapok erejét már nem fogják elérni). Ami így felveti a kérdést: mire törekedjünk, minél több tesztlap használatára, vagy a pakli minél jobb kioptimalizálására? Ez a kérdés azért sem egyszerű, mert a lapokról külön-külön is kell visszajelzést adnunk, de azért azt is látnunk kell, hogy ez pakli mennyire lehet erős az adott metában? Tehát a két szempont egyike sem elhanyagolható. E téren egyébként azt gondolom, hogy a jelenlegi tesztelőcsapat nagyon kiegyensúlyozott, van, aki inkább a kioptimalizált paklik híve, van aki többet szeret kreatívkodni, ez így pont optimális.
Én az a fajta tesztelő vagyok, aki szeret minél több (legalább 18-21, de a rekordom side nélkül a 36) tesztlapot betenni az 50-60 lapos pakliba, de azért figyelni kell, hogy hol a határ, és főleg, hogy miket veszünk ki a tesztlapok helyett. Mert ha mondjuk egy xeno deckből kiszedjük a Bilincsmestert, vagy a legendás pakliból a Quwargólemet, azzal ugyan +1 tesztlapot betehetünk, cserébe viszont az erejét már nem lehet reálisan megítélni, mert ezek a lapot rengeteget hozzátesznek a pakli erejéhez. Azt a fajta kompromisszumot azért be merem vállalni, hogy mondjuk egy 85-90%-ra optimalizált paklival indulok el, mert akkor még úgy érzem, meg tudom ítélni a reális erejét is. De ha valaki indokolatlanul gyengén rakja össze a pakliját, annak sok tesztértéke nincs, főleg, mert a pakli ereje nagyban kihat arra is, hogy egy adott lap egy szituációban mikor jön jól.
Ezt az elgondolást nehezíti, hogy néha muszáj 1-1 gyakori lapot is kipróbálni, mert mindent le kell tesztelni, de ezek egy része inkább bontottra / draftra készül, így sokat nem lehet belőlük egy pakliban használni. Ugyanakkor itt is előfordulhat, hogy egy lapot alábecsülünk. Erre volt egy példa egy lap, ami valaha így nézett ki a tesztlistán.
„Szemmelverés
Elenios általáns varázslat, 1 mana, idézés
Kompenzáció: 1_VP vagy húzz 1 lapot! Célpont lapok között eloszthatsz 3 dermesztés- és 1 elmúlásjelzőt. "
Ez volt az aktuális változat, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem, miként működik. Gyakori lap volt, és nem is vártam tőle túl sokat, mondván, általános varázslatként 1 dermesztés jelző osztásának ritkán van értelme, így a gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy egy lap kap egy elmúlás jelzőt (vagy egy elmúlást és egy dermesztést), a másik meg 2-3 dermesztésjelzőt. 2 lapot leszedő cuccunk így is van egy csomó, egyiket se használja jóformán senki, ez se lesz túl erős, de talán nagyon gyenge sem.
Aztán a tesztelés alatt meglepően hatékonynak bizonyult. A fél manás költség nagyon olcsó volt, a 3 dermesztésjelző pedig sok esetben még jobbnak is bizonyult, mint egy sima leszedés, mert megkerülte az életjelzőket és a halálsikolyokat, a kompenzáció révén meg nagyon megfogni sem volt értelme. Ekkor látható volt, hogy ez a lap esetén vagy gyengíteni kell rajta, vagy más gyakoriságú lapként érdemes rajta gondolkodni. A lap egyébként még mindig a tesztlistán van, de hogy miként változott, arról itt nem írok .
Másik pakliépítési érdekesség a side építése. Fontos, hogy klasszikus kiegészítő paklit is építsünk, hiszen vannak lapok, amik inkább oda valók. Viszont megvan az a helyzeti előnyünk (ahogy az ellenfeleknek is), hogy látjuk, milyen koncepciók jöhetnek velünk szemben a tesztelés során (ezért nem szerencsés, ha valaki az utolsó pillanatban írja le, mivel jön) és ezekre készülhetünk. Nyilván versenyzői szemmel ez nem tűnik egy fair helyzetnek, de ne feledjük, hogy itt a tesztlapok kipróbálása a cél. Épp ezért mondjuk egy követő visszakapcsoló lapot csak akkor teszek sideba, ha van Semleges csatamező vagy Átkozott követő, különben teljesen felesleges 3-6 helyet elhasználni a semmire. Néha meg az is előfordul, hogy a maradék side-helyekre beteszek még 1-2 tesztlapot, csak, hogy pár meccsre esetleg megnézzem azok erejét is.
A meccsek alatt is fontos szempont, hogy nem a győzelem a legfontosabb cél. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem anyázunk erősen, ha az ellenfelünk valami mákos lapot topdeckel . Azért a játék alatt itt is erősen számolunk, gondolkodunk, hogyan fordíthatunk meg egy meccset, és mik a legjobb opcióink. Különösen egyébként a saját magam által tervezett, új összeállításoknál szoktam ezt komolyabban venni, ott számomra fontosabb, hogy minél több meccset hozzak.
Néhány dologban azonban eltér ez a játék a klasszikus versenyjátéktól. Egyrészt, itt rugalmasabb vagyok a visszacsinálásokkal, hiszen a lapok letesztelése a fontos, nem az, hogy most a másik hibájából nyerjek. Másik inkább íratlan szabály, hogy a kereséseknél próbálok mindig tesztlapot keresni, akkor is, ha adott szituációban nem az a legjobb, illetve amikor több, logikus opcióm is van a játékban, ott is igyekszem a tesztlapokra koncentrálni, hiszen nem arra vagyok kíváncsi, hogy miként működik a Kifordított varázsdoboz élesben. Folyamatosan próbálok a pakli erősségére és a lapok használhatóságára koncentrálni, hogy minél reálisabban tudjak a végén értékelni.
Amit fontosnak tartok, hogy értékelésnél azt is figyelni kell, hogy maga a pakli hogyan működött. Erre egy példa: amikor az áramlásos lapokat a János által már bemutatott – és azóta kihagyott – Lassú ébredéssel próbáltam ki, akkor minden fordulóban kikaptam, leginkább azért, mert az áramlásokkal nem lehetett az első körökben komoly előnyt termelni, az ellenfeleim meg nemes egyszerűséggel megvárták a 3 kört, amikor még drágábbak, és utána vertek agyon. Mivel itt már a koncepció hibás volt, a lapok külön-külön értékelésénél is óvatosabbnak kellett lennem, mert egy kioptimalizált pakliban ez könnyen másként alakult volna. Ezért fontos volt számomra, hogy később egy optimálisabb szabálylap-választással (Bűvös erdő) újra megnézzem az áramlós paklit, és a lapok többségéről csak ezután adtam végleges véleményt.
Kb. ennyit szerettem volna leírni, remélem tetszett ez a kis élménybeszámoló, és sikerült némi új információt adnom arról, miben más egy tesztelés, mint egy rendes versenyjáték.
Szabó András
Létrehozás: 2021. június 17. 11:58:58 | Utolsó frissítés: 2021. június 17. 13:43:12 | Nyomtatási forma |
Az oldal új verziójának megtekintése |