Nem-nem, bármilyen meglepő, ez az esszé nem a Wright testvérekről szól, hanem a lények (és építmények) repülés képességéről.
A repülés képesség egyidős a HKK-val. Már a legelső lapokon is szerepelt, jellemzően azokon a lényeken, amelyeknek szárnyai voltak, azaz szimplán logikus volt, hogy tudnak repülni. Persze volt kivétel:)
(szerk: Dort Amessix alakváltó volt, a TF-en az alakváltók a sasszárnyak képesség segítségével repülni is tudtak, ő beleillett a sorba.)
Néhány lap hivatkozott is rájuk, pontosabban a repülés képességre. De már ekkor is különbséget tettünk aktívan játékba kerülő lapok, és a repülés között (lásd: Denevér hatalma szövege, illetve Földharc faq). A Kódex ezt a dolgot rendbe tette, és a jelenlegi szabályok szerint már nincs semmilyen különbség a ’repülés ikon’, a szöveggel megfogalmazott „repül” képesség, és a szintén szöveggel megfogalmazott „aktívan kerül/jön játékba” képesség között. Az sem érdekes, ha csak bizony feltételek esetén kapja meg egy lap ezt a képességet. Ha a kijátszáskor megkapta, akkor onnantól rendelkezik vele. Egyébként a Kódex megőrizte azt a kitételt is, hogy ha egy lény/építmény valamely külső hatásra aktívan kerül játékba, ettől még nem válik „repülő”-vé. (A 79. és 131.5-131.7. pontokban találkozunk az idevágó szabályokkal.)
A repülést, mint jellemzőt, egy korai faq szerint nem lehet elveszíteni:
„Ha egy lény repülve jött játékba, akkor amíg játékban van, addig repülő lénynek számít. Nem számít, hogy csak valamilyen feltétel alapján repült, vagy a kijátszásánál dönthettem úgy, hogy repül, akkor is végig repülő szörny marad.”
A jelenlegi (teljes) szabálykönyv csak annyit ír a repülésről, hogy a lények (és építmények) passzívan kerülnek játékba kivéve, ha rajtuk van a ’repülés’ ikon (ti. akkor viszont aktívan).
A Kódex kicsit szofisztikáltabban fogalmaz. A szerkesztésekor érvényben lévő definíciók és faq-k közt téblábolva ugyanis megpróbáltam elhelyezni a repülést a HKK szabályrendszerében. Valahová, ahol minden jellemzője szerint tartozik. Sajnos ez egyáltalán nem volt könnyű, mivel a repülés kettős természetű. Egyrészt kihatással van a lap játékba érkezésére, másrészt a lapok is hivatkozhatnak a repüléssel rendelkező lapokra.
A HKK modernizálása és egyszerűsítése során próbálunk minden logikátlanságot, és következetlenséget kiszűrni és korrigálni. Így került górcső alá a repülés is.
A Kódex szerint a repülés egy kijátszáskori automatikus képesség, mivel ezek közt a képességek közt került elhelyezésre. Ha jobban végiggondoljuk, aktivizálást kívánó képesség biztosan nem lehet, mivel a játékos döntésétől független, mivel pedig a kijátszáskor van jelentősége, más képesség nem lehet.
Na de valóban kijátszáskori automatikus képesség? Az ilyen képességek a lény/építmény sikeres kijátszásanután lépnek életbe, addig nincs jelentőségük. Gyakran azonban a repülésnek már azelőtt jelentősége van, hogy akár csak a lapkijátszás megkísérléséről beszélhetnénk. Gondoljunk csak a speciális keresésekre, vagy a Hegymélyi keltetőre!
Mikor bejelentem, hogy kijátszom egy lapot, ki kell számolnom annak költségét, majd ki is kell azt fizetnem. Már a kiszámításánál figyelembe kell vennem, hogy a lapom aktívan vagy passzívan fog játékba érkezni. Itt a sikeres kijátszás még a kanyarban sincs. Ráadásul vannak lapok, amelyek csak akkor repülnek, ha úgy döntök, (erre később visszatérek).
Látható, hogy alapvetően hibás a gondolat, ami kijátszáskori automatikus képességként tekint a repülésre, mivel valójában nem az. Egy tárgy - főszabály szerint - aktívan kerül játékba, egy szörny pedig - szintén főszabály szerint - passzívan. De bármilyen lapra kerülhet olyan szöveg, ami ezt a főszabályt felülírja.
A Boadhun kincsesláda szövegének első sorát senki sem tekinti kijátszáskori képességnek, hiszen ez csak megmagyarázza, hogy hogyan kell használni a lapot. Ha a repülést a lények és építmények esetében egyfajta kivételnek tekintjük, akkor ugyanígy kellene tekinteni rájuk is. Ez egy a lap használatához fűzött magyarázat. Ha egy lény repül, akkor megmutatja, hogy a főszabálytól eltérően ezt a lényt nem passzívan, hanem aktívan kell játékba tenni.
Ez a megoldás számos kérdést megválaszol, ugyanakkor új kérdéseket is felvet. Ha nem tekintjük képességnek, akkor nem is lehet letiltani, ellopni vagy lemásolni sem.
A repülés másik jellemzője állandóan működő képességjegyeket mutat. Erre utal a fent hivatkozott faq is. De vajon tényleg állandóan működő képesség? Persze hogy az, ha végiggondoljuk. Egy madárnak az a képessége, hogy tud repülni, az egy képesség. A HKK szabályrendszerében azonban erre nem biztos, hogy szükség van, hiszen ez a fenti kijelentéssel azonnal egy markáns ellentmondást szülne. Egy a lap használatához fűzött magyarázat, ami mégiscsak állandóan működő képesség?
Persze mondhatjuk azt is, hogy a repülés egy állandóan működő képesség, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a lap aktívan kerül játékba. Ez esetben egy marék faq-t és kérdezz-felelek-et változatlanul hagyhatunk. Ugyanakkor a törekvéseink az egyszerűsítés felé tolnak minket, ezért kerestem más megoldást.
Van egy másik ikon, ami ugyanúgy viselkedik, mint a repülés. Lapok hivatkoznak rá, egyedi helyen van a keretben, és mégsem képesség. Ez pedig az
hH
ikon.
Ha a repülésre is úgy tekintünk, mint a lapok egy olyan csoportjára, amelyek el vannak látva ezzel az ikonnal, azaz a repülést nem tekintjük speciális képességnek, akkor jelentősen egyszerűbb az életünk.
Az sem okoz gondot, hogyha csak a döntésünk szerint kapja meg ezt az ikont a lap, hiszen ha kijátszáskor úgy döntünk, hogy megkapja, akkor onnantól úgy kell tekinteni, hogy rajta van; ha meg úgy döntünk, hogy ne kapja meg, akkor nem lesz rajta. (Az ilyen lapok egyébként alapból nem rendelkeznek
äÄ ikonnal.)
Szóval én a repülést teljes egészében az
hH ikonnal venném egy kalap alá. Eltörölném, hogy kijátszáskori és/vagy állandóan működő képességként tekintsünk rá. A lapok egy csoportjának jelölésére szolgáló ikonnak tekinteném, aminek a jelentése, hogy a lap aktívan kerül játékba.
Ti mit gondoltok minderről?
Jancsár János