Nagy versenyek kiemelkedő eredményei

Néhány hetünk már volt kipihenni a Nemzeti Bajnokság fáradalmait, és most már a lapbemutatókkal boldogítunk bennetek, ugyanakkor azt gondolom, hogy néha van relevanciája némi statisztikával foglalkozó hírnek is. Bögös Dániel fantasztikus győzelme mellett ugyebár az első napot is megnyerte, és a másodikon is kiemelkedő eredményt hozott. A 3 nap alatt két győzelemről talán elég lenne annyi, hogy Nemzeti Bajnokságon ez az 5. alkalom, hogy valaki erre képes, de ha hozzávesszük a Kelet- és a Nyugat-Magyarországi HKK Találkozókat – ahol azért a kisebb lészám miatt ez nyilván egyszerűbb - akkor is mindösszesen ez a 12. ilyen eset. A következő cikkemben felelevenítem ezeket a nagy meneteléseket, és hogy kik voltak azok, akik 3 napos rendezvényen képesek voltak duplázni, és összességében mit ért végül az eredményük!
A HKK történetének második Nemzeti bajnokságáról beszélünk, ahol először volt a 3. nap válogatós verseny. És rögtön megszületett az első duplázás. Dániel a második napon tartott hagyományos versenyt tudta megnyerni egy horda paklival, ami akkor olyan lapokat játszott, mint a réges régi Óriás patkány vagy a Notermanthi. A sors érdekessége, hogy a döntőbeli ellenfele az a Korányi Tibor volt, aki az első nap versenyét nyerte meg, így a döntőben már egyértelmű volt, hogy valaki duplázni fog. A sors végül Dánielnek kedvezett.
Péter már a Nemzeti első napján igazolta, hogy számolni kell vele, miután az Ősök Városa formátumon az Ősi rúnás kontrolljával azonnal egy győzelmet tudott elérni. A második napon ugyan „csak” a középmezőnyben végzett, ám a továbbjutáshoz ez bőven elég volt. A harmadik nap aztán a Védelmező rakshallionos lényes paklijának és a bontott Nagyobb életszívásának köszönhetően átgázolt a mezőnyön, meg sem állva a bajnoki címig. A cím megnyerése után többen támadták a büntetőszabály többszöri alkalmazása miatt, de a Nemzeti az Nemzeti, itt már mindenre oda kell figyelni.
Ez volt az első olyan regionális nagytalálkozó, ami bajnokság jelleggel ment (korábban volt pár Kelet-Magyarországi Találkozó, de amennyire tudom, az más koncepcióval), ekkor még Kaposváron, ahol Szabó Dávid nem csak szervezőként, de játékosként is nagyot ment. Az első nap tartott hagyományos versenyt azonnal behúzta, a második nap egyedi, „erőforrás-tiltó” formátumán pedig szintén továbbjutó helyen végzett. A harmadik nap a két Végzetúr Alapcsomagból nagyon kemény Végzetúr paklit draftolt, ami a végső győzelemre is elég volt.
Ha a Nemzeti Bajnokságok legnagyobb meglepetés-eredményeit kellene nyilvántartani, ez az év biztos a TOP 3-ban lenne (az akkori adatok alapján). Ádám az első napon 3.5 győzelmével a továbbjutás határán mozgott, ám a második napi Tergath-jával 100%-ot hozva nyert és magabiztosan jutott tovább a 3. napra. Ez már önmagában nagy meglepetés volt, de ekkor még hol volt a vége. A 3. napon – elsősorban a 4 Smackjának köszönhetően – brutális erejű paklit draftolt össze és bár a csoportkörben volt egy vesztes fordulója, a TOP 8-ban már mérkőzést sem veszített. A többi már történelem...
Ákos az első olyan versenyző, aki úgy tudott egy nagy találkozón 2 napot nyerni, hogy a végső győzelem nem jött neki össze. A 2013-as pécsi találkozón az első napot magabiztosan húzta be egy Sokszínűséggel, majd kontrolljának a 2. napon sem akadt ellenfele. A harmadik napon azonban – bár az elődöntőig simán eljutott – végül a legjobb 4 között kiejtette a későbbi győztes Moschnitzka Ádám. Ezzel együtt a bronzmérkőzésen Bognár Bálintot legyőzve azért dobogós hellyel távozott a 3. nap végén.
Az első olyan évről beszélünk, amikor már a keleti találkozó is bajnokság jelleggel került megrendezésre, ám némiképp másként, mint a nyugati: itt a három napra külön-külön lehetett nevezni, nincs egyenes kiesés, hanem a 3 nap összesített eredményéből jön ki a végső győztes, így egy ember akár 4 „dobogót” is szerezhet. Ezt Varga Krisztián már 2015-ben megszerezte, méghozzá nem is akárhogy: a két épített paklis versenyt behúzta, de a drafton is hozott egy második helyet. Az összetett győzelem innentől nem volt kérdés.
A történelem néha ismétli önmagát: Ricsi szinte mindenben lemásolta Ákos 2013-as teljesítményét. Az első napi hagyományos versenyt megnyerte (Zarknod bilincsével), második napon az egylapos formátumot szintén behúzta (Beldiannal). Aztán a 3. napon is gond nélkül a 4 közé jutott, ahol azonban kikapott a későbbi győztestől, egy bizonyos Moschnitzka Ádámtól. Azonban a bronzérmet megszerezte, nem találjátok ki, ki ellen: ellenfele Bognár Bálint volt. A két játékosban van még egy közös pont: azóta már mindketten meg tudták szerezni a Nyugat-Magyarországi Bajnoki címet. Ricsi egyébként azon a drafton egy Ork bélkiontókra és sok KF-tárgyra épülő good stuff decket rakott össze.
Barti 2013-ban már egyszer közel került a bajnoki címhez, ám ebben az évben már semmi nem választhatta el tőle. Ennek már az első napon jelét adta, amikor a kedvenc Roxos paklijával átgázolt a mezőnyön. A második nap kicsit gyengébb volt neki, de a stabil 6-ból 4 ott is meglett neki, majd drafton a sok koncepciót magában rejtő Misztikus erők és Zu’lit kincse kiegekből (ganüid, yeti, galetki, motyogó, blokoló, CHD fatty) végül bevállalta a klasszikus good stuffot, ami kifizetődő lett neki: bár a 8 között Erdős Viktorral végletekig kiegyensúlyozott meccsen nyert, onnantól már vesztett meccs nélkül jutott el a bajnoki címig.
Krisztián az egyetlen játékos, akinek már mind a három nagytalálkozón összejött a győzelem. A pécsi verseny a 2. volt neki, ahol az első napon megmutatta oroszlánkörmeit: Életenergia kontrolljával nem talált legyőzőre. A második nap ugyan nem sikerült neki túl jól, ám akkora kavarodás volt a mezőnyben, hogy még így is összejött neki az összetett 2. hely. Aztán a drafton nem volt pardon, gond nélkül jutott a legjobb 4-be, ahol először egy keleti párviadalon Aranyi Ákost, majd a döntőben az akkor már kétszeres Bajnok Moschnitzka Ádámot győzte le. A sors érdekessége, hogy a Nemzeti döntőjében is ellene győzött és mindkétszer hátrányból sikerült fordítania.
Varga Krisztián 2018-ban a Kelet-Magyarországi Találkozó szervezőjeként nyert Pécsett, 2020-ban ezt sikerült megismételnem: A Nyugat-Magyarországi Találkozó szervezőjeként nyertem Debrecenben, nem is akárhogy. Első nap Korlátozásra épülő paklival nyertem a rengeteg ötlapos pakli között, majd a drafton – ami itt már 2. napi verseny volt – a tüzes-dzsinnes tempópaklimban sem volt legyőzője. A végeredmény azonban így is nagyon szoros lett, ugyanis Aranyi Ákos mindkét versenyen a nyakamban loholt, és a harmadik napot behúzta, miközben én a középmezőnybe estem vissza, így a harmadik nap végén azonos pontokkal és helyezési számmal álltunk. Így a 2 győzelem itt végül a megkülönböztető szempont lett a bajnoki cím elnyerése szempontjából is.
Attila úgy kezdte a találkozót, mint én az előző évben: először a hagyományos versenyt húzta be egy dzsinn-paklival, majd good stuff deckjével a drafton ment veretlenül A lendülete azonban a harmadik napra sem tört meg, olyannyira nem, hogy a harmadik napon is 100%-os teljesítménnyel állt Tharr paklijával és már csak egy lesorsolt döntőn való győzelem hiányzott neki a 3/3-hoz. Ez végül nem lett meg neki, de az összesített győzelme ekkor már egyáltalán nem forgott veszélyben, és az utolsó napi második helyével a találkozó toronymagas győztese lett.
Az idei Nemzeti bajnokságon a legtöbben az epikusok, a céhtitkárok és a Mezők előretörésérre számítottak, ennek függvényében már az is bombameglepetés volt, hogy Dani Tharr követős-Járjas koncepciója nyerni tudott. És ekkor még hol volt a vége! A második napon 4.5 győzelmével a negyedik helyet szerezte meg, ami az összesített első helyre is bőven elég volt. Ott aztán 13 ritkával és egy nagyon erős sárga vonallal az egyenes kieséses szakaszban vert végig mindenkit. Az eredménye a Nemzetin belül egyedülálló: még senkivel nem történt meg, hogy egy Nemzeti Bajnokságon két napot nyerjen és a harmadikon (ami jelen esetben a 2.) is a TOP4-ben szerepeljen. Kiugró eredmény, nem lesz könnyű utána csinálni.

Mint látható, sokaknak kijött már egy-egy jó eredmény, ám van valami, amit még senki nem volt képes elérni: Egy háromnapos találkozó mindhárom napját megnyerni. Vajon 2023-ban képes lesz rá valaki? Ez már a jövő zenéje.

Szabó András