Enciklopédia: | Sohasem gondoltad volna, hogy ilyen átkozottul nehéz is lehet egy kövekkel megpakolt hátizsák. Igaz, azt sem gondoltad volna, hogy egy ilyen zsákkal kell rohannod árkon-bokron keresztül, palánkot másznod vagy jeges vizű patakokon átgázolnod. Főleg nem úgy, hogy a Strázsamester és a segédtisztjei végig a sarkadban szaladnak, és válogatott szitkokkal serkentenek gyorsabb mozgásra... Amikor zsoldosnak álltál, nem egészen ilyen hétköznapokról álmodtál, az bizonyos! Nincsen tíz perce, hogy tucatnyi másik testvért megelőzve teljesítetted az akadálypályát, de amikor holtra fáradtan, teljes fegyverzetben odaálltál a Strázsamester elé, csak annyit mondott: "Tántorgó öregember, aki mögött vénasszonyok botladoznak!" - és harsány hangon még egyórányi gyakorlatozást rendelt el. Nagy kedvet éreztél, hogy megmond neki a véleményedet, de mikor nekikészültél, a közelben zsugázó Krónikás emelthangú beszédére lettél figyelmes: "Én mondom, amikor a múltkor rászaladtunk arra a varkaudar hordára, volt ám kapkodás! Nem tudom melyikünk lepődött meg jobban, a szakaszom, vagy a varkaudarok, de az biztos, hogy pillanatok alatt szétszórtak minket, mindenkire legalább három-négy retkesbőrű jutott. Négy napig voltunk elvágva mindentől és mindenkitől, folyton bujkáltunk, és ha kellett harcoltunk a járőreikkel. Aludni nem lehetett, kajánk nem volt, csak azok a dögletes ízű bogyók, amiket a Druida szedett össze, már amikor tudott. Nem volt valami vidám kirándulás..." - fejezte be a mesélést és egy diadalmas vigyorral elütötte a Szertartásmester biztosnak ígérkező virítását. Csak képzelted, vagy tényleg feléd nézett volna? Végül is mindegy... Nagyot nyögve felemelted azt a nyomorult hátizsákot és odaálltál az akadálypálya elejére, ahol a Strázsamester felsorakoztatta újonctársaidat. Testvérek, mi csak egymásra számíthatunk! Minden körülmény között meg kell állni a helyünket, szóval ne nyafogjatok a megpróbáltatások miatt: amíg élünk, erősödünk! Merítsetek erőt a tudatból, hogy társaitok számítanak rátok, akár az életüket is leteszik a kezetekbe, tudván, hogy mindent megtesztek, amit kell. Ha már egy ideje a Szabad Kompánia tagjai vagytok rájöttök, hogy mennyit számít, ha a nehézségétől nem riadtok el, hanem a javatokra fordítjátok a tapasztalatokat! (Játéktechnikailag: mostantól minden nap (forduló) végén +1 max. életpontot kapunk, de csakis akkor, ha "napközben" nem vonta el figyelmünket holmi csatamezőn való harácsolás, mivel ez esetben sokkal inkább a zsákmányolással törődünk, nincsen energiánk másra.)
|