Vissza a Főoldalra
 

Karakterválasztás
Új karakter
Statisztikák
Fórum
Chat, üzenőfal
1. Játékos oldal
2. Játékos oldal
Rövid leírás
Gyakori kérdések
Tippek és trükkök
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
A pillanat képe
Zarknod kovácsai
(Túlélők Földje)
Küldd el képeslapként!
A Zarknod tleikanjai által kovácsolt vértezetek ősi relikviák, amelyekhez még csak foghatót sem igen ismernek Ghallán. Ezek a páncélok képesek viselőjüket megvédeni az éjfattyak és más, hasonlóan iszonyú és idegen teremtmények azonnali halált és még borzalmasabb dolgokat okozó támadásaitól.
Nézz szét a galériában!
VAlami BUG lehet (569)
Milyen fejlesztést szeretnél látni a Sárkányölőn? (931)
106.szint (20)
Ghalla Története (1)
Vén Golod meséi... (37)
A kalandozás is lehet kemény... (472)

További témák...
Tegnap leggyakoribbak:
A bajnokság döntősei
A dobogósok
A Nemzeti Bajnok
Az ezüstérmes
A Nemzeti Bajnok akció közben.
3. nap

Utoljára ezt küldték:
Szikrázó manahal
Küldj te is képeslapot!
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
 
 | 1 | 2 | 3 |
Nézet:
Galador figyelte ahogy két társát az elfek beviszik a két másik cellába. Egy hatalmas kerek teremben(vagy börtönben?) voltak ahol volt egy-egy cella a falak mellett. Ez az egész terem a föld alatt volt. Galador csak arra emlékezett, hogy felébredt és nem volt mellette senki. Akkor volt egy villanás és azután itt találta magát.
-Helo! Látom titeket se kedveltek...-mondta letörten.
-Végre hogy megtaláltunk...-mondta Manaderor.
-Na és Golodin? Ő hol van?
 
Golodin elvesztette minden energiáát. Manaderornak még volt egy kis energiája. Azzal a kevés varázserővel csinált egy hatalmas lánggolyót. Azt Grindar felé hajította de az megint csak félrehajolt.
-Nincs több erőm...-lihegte Manaderor.
-Nekem sincs...-mondta Golodin.
-Az kár mert nekem még minden erőm megvan.-mondta Grindar.-Pápá, hahahahahahahaha!-De ekkor egy hatalmas dörrenés rázta meg az erődöt. Grindar elesett, Manaderor pedig majdnem átesett a korláton.
-Mi volt ez?-kérdezte Grindor. Ekkor egy nagy kő szelte át szélsebesen a levegőt. Egyenesen Grindor koponyáján landolt. Manaderor és Golodin azt hitte ez Galador, de tévedtek. Megint világos lett de most annyira, hogy Golodin is alig látott.~Ez a nap csupa meglepetés!~-gondolta Manaderor.
 
-Hová tűnt?-kérdezte Manaderor. Ő és Golodin egészen a legfelső szintig üldözték Grindort. Golodin felkiáltott:
-Vigyázz!-Manaderor reflexeinek köszönhetően gyorsan reagált. Grindor kése csak a falba talált. Golodin egy tűzgolyót repített Grindor feje felé, amit megsegített Manaderor villám golyólya. De Grindor egyszerűen félreugrott a két támadás elől.
-Most én jövök!-mondta és egy íjvesszővel leterítette Golodint. De Golodin egy villámsapással válaszolt.
 
-Gggriiinnndoor??-kérdezte remegve Golodin.
-Grindor te szemét! Széttéplek!-ordította Manaderor. Már ő is kezdte megszokni a fényt. Látta ahogy mellette Golodin bámulta Grindort.
-Golodin hagyd! Grindor nem az akinek hiszed.Ő egy...
-De az! Grindort kicsi korom óta is!mertem.Miért Grindor?Miért?-kérdezte Golodin.
-ÁÁÁÁÁÁÁ!!-Golodin egy hatalmas tűztornádót csinált!
-Gondolod?-kérdezte Grindor. Hirtelen csak a tűztornádó fénye világította meg a termet. Grindor nem volt sehol.
-Utána!-üvöltött Manaderor. Ő már ki is futott az ajtón. Golodin csak állt ott. Harag tükröződött a szemében.
-Kezdődjék!-suttogta az üres teremben.
 
-Talán itt maradjak?-kérdezte az elf szinte vicces hangon.- A barátod nem látott sokáig. Dehát te elf vagy és te bírod a fényt, de ő...-mondta viccesen-csak egy törp.
-Ki vagy te?-kérdezte fenyegetően Golodin.
-Ki van ott Golodin?-kérdezte Manaderor. Lehet, hogy a látása elromlott, de a füle még jó volt.
-Grindor.-válaszolt az a másik elf.
 
Golodin amikor hozzászokott a fényhez egy elf körvonalait látta. Golodin mellette látta Manaderor körvonalait is. Szegény a földön feküdt és Golodin látta amint ide-oda himbálózott a padlón.
-Hagyd abba!-kiáltotta Golodin. Az elf körvonalai eggyre kissebbek lettek.
-Ne! Ne menj el!
 
~Hova kerültünk?-kérdezte Manaderor ilyedten.
~Nem tudom, a kastély erről a részéről nem tudok semmit, valószínűleg távozásom után építették, de milyen céllal és kik?
Miközben így merengett, hangokat hallottak, az elf gyorsan eloltotta a kis fényt. Abban a pillantban a sötétség újra erre kapott, de halványan nőni kezdett egy fénycsík a fal mentén. Ilyedten szemlélték az eseményeket, hamarosan kivehető volt egy ajtó alakja. Lassan nyílni kezdett, és ahogy a világosság átjárta a szobát a két barátot teljesen elvakította.
 
Mikor magukhoz tértek korom sötétség vette őket körbe. Golodin egyetlen karlendítésével fényt ébresztett, manaderor most értette meg, hogy milye hatalmas úrral van dolga. Nem csoda, hogy csak úgy beengedtek egy törpöt az elf kastélyba. De lehet mégis csak ez volt a probléma.
 
Amikor elkezdtek nyomozni először kimentek a közelbe a kastély elé.
-Ha valaki elrabolta az még itt van!-mondta Golodin.
Ő és Manaderor nem találtak semmit. Akkor visszamentek a kastélyba és ott az úrnőhöz fordultak.
-Úrnőm nem látta törp barátunkat, Galadort?-kiáltották mindketten futás közben. De ekkor valami fény elvakította őket. Legurultak a lépcsőn és amikor végre leértek a fejük úgy hasogatott, mintha szöget ütöttek volna beléjük.
 
Manaderor még egy kicsit fönmaradt a tetőn, nézte a tájat.~Had maradjon. Eleget tett nekünk.~-gondolta. Ekkor azonban kiáltást hallott. Rögtön leszaladt a lépcsőn. Amikor az saját emeletükre ért meglátta Golodint. Ugyan Golodin ott volt de Galador sehol se volt!
-Hol van Galador?-kérdezte.
-Nem tudom. Amikor fönt beszélgettünk biztos akkor tűnt el.-válaszolt Golodin. Manaderor odament Galador ágyához. Ott egy smaragdot talált, de nagyon kicsit.
-Nem tudod kié ez?-mutatta Golodinnak Manaderor.
-Hát ismerős...de hogy honnan, azt nem tudom.
 
Galadort felvezették az ötödik emeletre. Ott a társaival eggyütt lefeküdtek.
***
Manaderor arra ébredt, hogy Golodin mellette felkel. De még ésszaka van! Golodin odament a lépcsőhöz és ott felnézett. Manaderor jobbnak látta ha Golodin után megy. Mellette Galador úgy horkolt hogy a falak szinte beleremegtek. Manaderor lassan felkelt, és Golodin után ment. Lábujhegyen felment a lépcsőn. Golodin egészen a legfelső szintig ment. Ott megált. Kinézett a messzi tájra és sóhajtott eggyet.
-Mi bajod?- kérdezte Manaderor. Golodin ijetten hátra fordult.
-Te láttál?
-Persze. Galadortól mindenki felkel.
-Hát én... itt szeretnék maradni. De veletek is akarok menni.-mondta Golodin. Manaderor hallott már erről az erődről és azt is hallotta, hogy minden elfnek paradicsom ez.
-Itt maradhatsz. Már hetven éves vagy, és egész életetben vándoroltál. Neked is le kell álnod.
-Kössz...na azt hiszem megyek lefeküdni.-mondta Golodin, és elment le a lépcsőn.
 
Galador amikor belépett egy hatalmas oszlop előtt állt. Egy hatalmas kerek szobában volt ahonnan egy lépcső egészen felvitt a kastély tetejére. Ez inkább egy erőd mint egy kastély.
 
-És hogy jutunk be?-kérdezte Galador. Golodin helyett a hatalmas ezüst kapu nyikorgása válaszolt Galadornak. Két gyönyűrű elf jött ki a kapun. Látszott hogy férj és feleség. Golodin letérdelt.
- Grindar úr és Mádrik úrnő. Én vagyok az Golodin. Ők itt a barátaim Manaderor a félóriás, és Galador a törp.
-Ebben a kastélyban nincs helye törpnek!-mondta Grindar. Pár másodpercig farkasszemet nézett Galadorral.
-Hagyd Grindar, itt maradhat.-mondta Mádrik úrnő.
 
-Hazudtál nekünk!- mondta Galador. Újra az erdei utakat járták.
-Tudom, tudom! Azt mondtam hogy jóban vagyok a goblinokkal! De hidd el nem fogod megbánni!-kiáltott Golodin.
-Hé! Nyugi! Azt hittem így végre összebarátkoztok!-mondta Manaderor. Már kiértek az erdőből, és egy hatalmas kastély előtt találták magukat.
-Hát itt vagyunk! Ez itt a Mangrod erőd!
 
Golodin a fához volt kötözve. A goblinok adtak neki enni de csak, hogy ne haljon éhen. Golodin elf varázsló volt. Fehér szakállú öregember volt. Soha életében nem értett az íjászathoz, mint az elfek. Most lépéseket hallott. Galador és Manaderor jött be a táborba. Ekkor egy goblin hozzá lépett.
-Látogatók!
-Galador...Manaderor...
-Mit tesznek ha nem fizetem ki?-kérdezte suttogva Galador.
-Akkor megöljük.-mondta egy goblin.
-Ne már!-suttogta Golodin.-Kérlek Galador!
 
Galador egyre türelmenetlenebb lett. Már 5 napja gyalogoltakde semmi. Golodin és Galador nem nagyon szívlelték egymást, de Manaderornak köszönhetően eggyüt maradtak. A mai nap ez volt a harmadik pihenőjük. Golodin és Manaderor már összebarátkoztak.
-Mikor érünk oda?-kérdezte Galador. Az elfek kincsét akarták megszerezni. Bár Galador csak a Törp könyvet akarta, tudta, hogy ha Gragor megszerzi az elf kincset neki és minden törpnek vége.
-Ma már oda kell érnünk.-mondta Golodin-Most kicsit aludjunk. Hosszú út vár még ránk.-és már aludt is.
***
Galador arra ébredt, hogy Manaderor a fejét ütögeti.
-Héé!
-Bocs de csak erre tudtál felébredni. Golodint elrabolták.
-Mi?
-Egy csapat goblin. Váltságdíjat kérnek érte.
-Mennyit?
-20 aranyat.
-De nekünk csak ennyi van.
-Galador! Szükségünk van rá! És a barátunk!
-Arra a pénzre még szükségünk van!
-Gyerünk!-suttogta Manaderor.
 
De Gragor nem sejtette, hogy amitől legjobban félt beigazolódott. Manaderor hatalmát és az ősi ellentétet a varkaudurok és barbárok között felhasználva elérte, hogy számos barbár segítségükre legyen, a Hegyház nőttön nőtt, egyre jelentősebb szervezet lett, azonban még így sem vehették fel nyíltan Gragorral harcot. Hatalmas serege volt, de ha kellett egyedül is szembeszállt több tucat ellenfelével, ilyenkor különböző fortélyokhoz és varázslatokhoz folyamadott. Benső ereje önmagában is hatalmas volt, de azt megnövelte különböző varázstárgyakkal és varázslatokkal. Egy ősi átkot is életre akart kelteni, amihez az első lépcsőt a Törp könyvet már régóta birtokolta. Ezzel csak Manaderor, Galador és Golodin a tündér volt tisztában. Golodin hatalmas segítségére volt a Hegyháznak, neki köszönhető, hogy kiderült Gragor terve. Hőseink megtudták, hogy az átok érvényesítéséhez a könyvön kívül még 3 dolog kell. Egy medál, amit az ősi törp bányászok találtak, erdetét homály fedi, egy tűzgyémánt, ősi varázslók erejének rejteke. A harmadik dolog és egyben a legfontosabb tündér királyok őrzik, Gragor még nem kaparintotta meg, minden erejével ez után hajt, ha ezt is megkaparintja, legyőzhetetlen hatalommal rendelkezik majd.
 
Gragor idegesen járkált a kastélyban. A varkaudarak szerint pár barbár ellenált a hatalmának. Mellesleg Gragor azt hitte hogy Galador vissza akarja majd szerezni a Törp könyvet.
-Biztos Manaderor lebeszélte róla. Az ostoba!- mormolta Gragor.
 
***
Már két év eltelt azóta hogy Galador és Manaderor a hegyekbe menekültek. Kialakították a saját "Hegyházukat". Gragor azóta se találta meg őket. Manaderor elmondta Galadornak, hogy ő egy mágus és egyben harcos is. De Galador már nem bírta tovább:
-Vissza kell szereznem a Törp könyvet! A törpök becsülete a kezemben van!
-Hát rendben. Menjünk, szerezzük vissza!
 
Manaderor sült hús szagára ébredt. Megpróbált felülni de érezte, hogy mindkét lába vérzik, ezért visszafeküdt. Körülnézett. Egy kis barlangan volt. Még mindig érezte a sült húst ezért jobbra fordította a fejét. Mellette Galador egy szarvast sütögetett.
-Hol...vagyunk...-kérdezte Manaderor.
-Csak hogy felébredtél! Valamelyik hegyre hoztál minket. De a közelben van egy erdő. Onnan van ez is.
-Mi van Gragorral?
-Nem tudom. Utoljára a tábornál láttam.
 
Galador a varázslat miatt letérdelt. Gragor lenézett rá és ezt mondta:
-Hódolj be nekem, Galador!
-Soha!-suttogta Galador.-Inkább ölj meg!
-Rendben!-suttogta Gragor. A következő pillanatban Manaderor minden varkaudart lefagyasztott. Galador talált egy kést a földön. Azzal elvágta a köteleit. Gragor ránézett Manaderorra.
-Manaderor? Te áruló vagy?-kérdezte. Ekkor Gragor megidézett egy hatalmas méregpókot! Galador nem habozott sokat. A fejszéjét felvette a földről és barátja segítségére sietett. Manaderor minden erejét összeszedve elteleportálta magát és Galadort a közeli hegyekbe.
 
A barbár kék köpenyben, és mindenféle kövekkel ékesített ruhában volt. Volt pár törp rúna is a hmlokán amit Galador el tudott olvasni. Azt jelentették:A halál. Ezenkívűl bőrén sok helyen vércsíkok voltak. A barbár egy könyvet tartott a kezében de Galador biztos volt benne, hogy az nem a Törp könyv.Gragor elkiáltotta magát:
-Álj!!!-az összes varkaudar összerezzent. Manaderor is kijött a sátorból és amikor látta barátját itt összerezzent.
-Megkötözni!!!-kiáltotta Gragor. Erre három varkaudar odalépett Galadorhoz és megkötözték. Galador nem tehetett semmit mert egy varázs hatása alatt volt. Gragor lassan odament Galador elé.
-Hát újra találkozunk, Galador.
 
Galador először az erdőben keresgélt. A sejtése beigazolódott. A táborban egy kis csapat a zsákmányát vizsgálgatta. Galador pár percig habozott, hogy inkább Gragort kéne megölni de aztán a pénz mellett döntött. Úgyis alig van pénze! A harc megkezdődött. Az egész tábor figyelmes lett a zajokra. Galador megszerezte a kincset. Most aztán futás! De ekkor valami furcsa erő visszahúzta. A varkaudarak meg akarták ölni de ekkor kijött a sátorból Gragor.
 
Galador madárcsicsergésre ébredt. Tegnap Manaderornak vissza kellett mennie a táborba, Galadornak pedig rendet kellett raknia otthonában. Aznap tényleg álmos lehetett mert most a törp egy szék lábát fogta. Biztos tegnap épp vissza akarta rakni a helyére.Galador visszarakta a széket a helyére aztán irány munkát találni! Nem kellett sokat keresgélnie. Egy öregember elé szaladt és azt mondta, hogy mentse meg a fiát mert egy nagy pók elrabolta. Galador megtalálta és el is pusztította a pókot. A következő munka már egy gróftól érkezett:
-Kérem, uram hozza vissza a kincseimet a varkaudaraktól.
-Persze, ha jól megfizet.
-Jó!-így kezdődött az egész. Galador tudta hogy akár Gragor varkaudarjai is lehetnek.
 
-Mióta dolgozol te annak a Gragornak?-kérdi Galador.
-Nem dolgozom neki. A Napnyugta klánhoz tartozom. Évek óta kémkedünk Gragor után. Ő az eggyik leghatalmasabb barbár egész Tarkádián. Az uralma alá tudja hajtani a varkaudarakat egy legyintésével!
-Hű! Az nem semmi! És te mióta kémkedsz?
-Hónapok óta.
-És mi a tervetek vele?
-Bocs de azt csak klántagok tudhatják.
-Hmm...értem...én segíthetek?
-Persze!De Gragor mindent tud rólad. Sőt el akar...
-Pusztítani, tudom. Hallottam a beszélgetéseteket.
-Akkor azt is tudod hogy elolvasta a Törp könyvet?-kérdezte Manaderor, de akkor meg is bánta. Galador akkor is elszomorodott amikor először hallotta. Most leült a földre, és látszott rajta, hogy Manaderor most érzékeny pontjára tapintott.
 
-Galador!Mindig ostoba voltál de most!- mondta az idegen. Galador csak most ismerte fel. Még kiskorában amikor a bányában dolgozott(lásd Előtörténetek) volt egy barátja akit Manaderornak hívtak. Csak miatta maradt a bányában éveken át. Most mindkettőjükből harcos lett.
-Manaderor! Cimborám!-kiáltott Galador, és megölelte rég látott barátját.
 
Galador azt gondolta, most nincs továb, és biztosan meghallja azt a neveztes varázslatot. De meglepetése még nagyobb volt, mint mikor nyakon csípték, hiszen az erdő felé tartott. Támadóját a fák lombkoronája között áttetsző holdfényben szemügyre vette. Hatalmas termetű félóriás volt, melyek közeli rokonságban állnak a barbárokkal, ruházata nem volt feltűnű, egyszerű kézzel varrt jelek díszítették, amelynek azonban nem tudta jelentését. Megszólalni nem mert, minden idegszállával feszülten figyelt, hátha lesz egy adandó alkalom, mikor az óriás szorítása csökken, és kitröhet békjójából. Egyszer csak a fák ritkulni kezdtek, egy tisztásra értek. Galador a füldre esett, s fején aznap már nem először hatalams dudor keletkezett. Felkészült a legrosszabbra, de amitől tartott, elmaradt. A két szempár kérdően bámult egymásra.
 
Ott aztán megint halagatózott.
-Minden kész. Galador tud rólam, a Törp könyv megvan.
-Uram, Tinador meghalt.
-Tudom. De teljesítette a feladatát. Elhozatta nekem a könyvet.
-Az a könyv szörnyű titkokat rejt. HALÁLOSAKAT! Bele is halhat!
-Az az én dolgom.
-És mit akar Galadorral?
-Ha ő egyszer rájön, hogy a Törp könyv nálunk van mindenképp vissza akarja szerezni. De van egy átok a könyvben ami a közelben minden törpöt megöl. Galador megfizet!-ekkor valaki kijött a sátorból. Észrevette Galadort. Galador kész volt, de az a valaki felkapta Galadort(játsznyi könnyedséggel!!!)és kivitte az erdőbe.
 
~Ki az a Gragor?~-kérdezte magától Galador. A két varkaudar ekkor lefeküdt a földre és már aludtak is. Galador most kicsit tovább kúszott. A varkaudaraknak nem a földön is elalszanak, de a barbárok a sátort jobban szeretik. A törp biztos volt benne, hogy a sátor, a tábor közepén, Gragoré. Mivel a varkaudarak aludtak Galador befelé, a sárot felé kúszott. Sikeresen a sátor elé ért.
 
Igen biztos hogy ő az! De vajon hova ment? Galador követte a tűzcsíkot egészen az erdőig. Az erdőben aztán talált egy varkaudar tábort. Kihalgatta ahogy két varkaudar beszélget:
-Gondolod hogy elpusztította?
-Még nem beszéltem vele.
-De te mit gondolsz?
-Szerintem elpussztult.
-Hát, talán...
-Nyugi! A főnök már beszélt Gragorral.
-És?
-És azt mondta, hogy...
-Hogy?
-Nem pusztította el.
 
 | 1 | 2 | 3 |
Nézet:
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások

A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.
A fórumban történő hozzászólások valóságtartalmáért, minőségéért semmilyen felelősséget nem vállalunk.