Vissza a Főoldalra
 
Milyen legyen a májusi páros verseny formátuma?

1) hagyományos új nemzedék
2) tiltott mágia új nemzedék
3) hagyományos káosz
4) tiltott mágia káosz

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
További szavazások...
Fórum a témához...

Hírek, változások
Mi is az a HKK?
Hogyan kezdjek játszani?
Megjelent kiegészítők
Teljes szabálykönyv
HKK Kódex
Sorsoló program
Őslich szabályok
HKK-t forgalmazó boltok
HKK klubok
Lapkereső (új)
Lapkereső (régi)
Új Nemzedék lapok
Tiltott és módosított lapok
Versenykiírások
Lezajlott versenyek
Mai versenyek
Profi pontok és versenyzők
Szintlépés
Hatalom Szövetsége
Hatalom Szövetsége tabella
Nemzeti bajnokság
Kiemelt vidéki versenyek
Versenyszabályok
Versenyszervezőknek
Chat, üzenõfal
Fórumok
Szavazások
HKK találkozó
Legendás cél
Toplisták
Pakliszerkesztő (új)
Pakliszerkesztő (régi)
Pakliszerkesztő (régi mobilos verzió)
Megosztások
Memóriajáték
Memóriajáték - Alfa
Kerátor Műhelye
HKK 20 Puzzle
HKK Puzzle
Beholder Labirintus
Mini-szójáték
HKK Blog
HKK Toborzás
HKK Védnöki Program
AK Archívum
Paklileírások
Írások, novellák
TF és ŐV könyvek
Letöltés
HKK Videók
Gyakori kérdések
Kérdezz-felelek
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Nézz be kártyaboltunkba!
Alfa pakli - Mágusok március 16.
Alfa pakli - Druidák március 16.
Alfa pakli - Boszorkányok március 16.
A pillanat képe
Sárkánykölykök
(Túlélők Földje)
Küldd el képeslapként!
Talán ezelőtt még soha nem hallottál arról, hogy sárkánytenyésztésre adná valaki a fejét, de hidd el, létezik ilyen. Egy távoli nép fiai hónapokig nevelgetik az "apró" jószágokat, hogy aztán őket "szőrén" meglovagolva, az éppen aktuális háborúba induljanak a hátukon.
Nézz szét a galériában!
Board Game Expo 2024.05.18-19.
HKK Tiltott mágia döntő videó
Májusi verseny formátuma
Beholderes HKK verseny március 16. - Versenybeszámoló
Megjelentek az új Alfa paklik!

A lista folytatása...
Országjáró feladat 2023
Országjáró feladat 2022
Országjáró feladat 2020
Országjáró feladat 2019

A lista folytatása...
HKK kérdés? (47067)
Excelsior (1002)
A májusi verseny páros legyen vagy egyéni? (ÚN-ről és formátumról 2-3. körben szavazunk) (30)
Lapötletek (64943)
[HKK Piac] Régi lapok (1521)
[HKK Piac] Eladó gyűjtemény (9480)

További témák...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
 

Zarknod visszatérése 2. - Novella 1.

Az Ónixpiramis felségesen és masszívan lebegett a fennsík fölött, iszonyú hatalmak félisteni erejének örök emlékeztetőjéül. Roppant falai halványan ragyogtak a pusztító lángförgetegben, mely félelmetes erővel próbálta elnyelni Zarknod piramisát, immáron hetedik napja. Azonban a roppant építmény mágikus védművei kitartottak, a lángok semmiféle kárt nem tehettek a falakban, hiába nyújtóztak felé éhes kobrákként a tűznyelvek. A védőmágia néhány lábnyira a faltól kioltott minden lángot.

A piramis alatt elterülő föld már rég nem emlékeztetett arra a termékeny és zöldellő vidékre, ahol a Tleikanok népe, Zarknod hűséges csatlósai éltek hosszú idő óta békében és nyugalomban, uruk visszatértét várva. Véráztatta csatamező volt már csak, terméketlen és javarészt elszenesedett. Hamutenger, temetetlen holtakkal és romokkal tarkítva, ameddig a szem ellát. A thargodan seregek támadása pusztító volt, kegyetlen de a Tleikánok szerencséjére csöppet sem érkezett váratlanul.

Napokkal korábban követ érkezett Alanorból és kihallgatást kért a Drakolder nagyúrtól. A piramis szolganépe arról pusmogott, vajon mi vezethette ide Raia főinkvizítorát személyesen, hisz eddig a fehér isten szolgái szinte tudomást sem vettek sem Zarknodról, sem népéről. A kihallgatás fél napig tartott, majd a követ, amilyen sietve érkezett, olyan gyorsan távozott is.

Alig veszett bele a Raia pap és pegazusa a nyugati horizont fényébe, az Ónixpiramis ura magához rendelte legközelebbi csatlósait. Másnapra mindenki tudta, hogy háború közeleg.

A felkészülés gyors volt, de a drakolderek hűvös és pengeéles logikája mentén haladva ijesztően precíz és célravezető is egyben. A vidék minden lakóját az Ónixpiramisba rendelték, ahol ki - ki szállást, feladatot, fegyvert kapott, tudásának, erejének függvényében. Három nap múlva a Tleikan terület már csak egy üres héj volt, lakók nélkül, Zarknod Piramisa pedig sosem látott erőtől duzzadva várta az ostrom első hullámát. Védelmi varázslatait megújították, a környéket csapdák tömkelegével szórták tele a Tleikan vadászmesterek, a kutakat betemették vagy megmérgezték, a termést pedig, amit nem tudtak már betakarítani, gazdájuk parancsára a csatamágusok felégették.

Zarknod maga azonban nem mutatkozott. Mióta visszatért a dimenziók közötti börtönből, szinte önkéntes rabságban tartózkodott, könyvtárát nem hagyta el. Testőrei, főbírái és udvaroncai útján szervezte a védelmet, miközben végtelen figyelmét számtalan dologra fordította. Ereje egy szikrájával, mely halandó varázstudók százaival ért fel, a piramis védelmét tesztelte. Közben ősi varázskönyvek és pergamenek tucatjait tanulmányozta egyszerre, tanulva, rabsága éveinek történéseit tanulmányozva. Roppant mancsával kalligráfusokat megszégyenítő formákat vetett papírra, hogy aztán egyetlen intésére futárok tömkelege induljon el a papírokkal a szélrózsa minden irányába.

Persze, megtehette volna, hogy mágiával küldi el a leveleket, de akkor a címzettek akár félre is érthették volna a dolgot, erőfitogtatást sejtve. Így azonban, a személyes kontaktus biztosan jobb fényben tünteti majd fel az üzeneteket is. Persze felkészült a negatív fogadtatásra is, de bízott benne, hogy a hatalmasok, akiknek üzent, érteni fogják, mit miért tesz. Most, hogy az őrült máguskirály kicsinyes bosszúvágyában olyan hatalmakat hozott mozgásba, amiket tán még maga sem tud féken tartani, szüksége lesz segítségre. Ügynökei rendíthetetlenül gyűjtötték és továbbították neki az információkat, ám legőszintébb sajnálatára így sem sokat tudott meg az ellenség terveiről. És ezt végtelenül nyugtalanítónak tartotta. Nem volt hozzászokva, hogy valamit nem tud. Személyisége legmélyéig felzaklatta a tény, hogy egy halandó képes elleplezni előle bármit is. Egy halandó, akivel egyszer már leszámolt. Egy bukott hatalom, ami évezredes távollétében talpra állt és megerősödött. Teouchán. Vagy, ahogy ma nevezi magát: Vlagyimir.

Két nappal később meglepő dolog történt, amire még a Tleikanok sem számítottak: közvetlenül a Piramis mellett hatalmas térkapu nyílt, melyen keresztül több száz fős színes kompánia tódult keresztül. Arkon, a drakolder testőrség kapitánya hangos kiáltással állította hadrendbe Tleikan behemótokból álló első századát, ám mielőtt kiadhatta volna a támadási parancsot, zengő hang harsant a semmiből, Zarknod hangja.

- Legyetek üdvözölve birodalmamban, Ghalla kalandozói. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra. Segítségetek nem marad viszonzatlan! Lépjetek be otthonomba, csatlósaim felvilágosítanak benneteket a tennivalóitokról!

A védők leeresztették fegyvereiket, majd utat nyitottak a kalandozók hordájának.

Másnap alkonyatkor Permedin Ahratiax belépett gazdája könyvtárába. Épp az ellátmányok teljes listáját akarta ura elé tárni. Azonban legnagyobb megdöbbenésére a könyvtár üres volt. Meglepetten forgatta csápos fejét.

- Nagyuram! Itt vagy? - Kérdezte, csak hogy magát megnyugtassa. Nem érkezett válasz. A bejárathoz lépett és a kint posztoló drakolder könyvtárőrhöz fordult.

- Hová ment a gazda?

- A mester nem hagyta el a könyvtárat. Ezen az ajtón át nem. - érkezett a hegyomláshoz hasonlatos mély hang válasza.

A főbíra meglepettsége tovább fokozódott. Újabb kérdést akart feltenni, amikor égzengető robaj töltötte be a Piramis környékét. Elszabadult a pokol.

Káoszkapuk tömkelege robbant bele sivítva a valóságba a mágikus védművek előtt. Ahol megjelentek, a föld kiszáradt, felhasadt, hamu borított be mindent. Az élet mintha megszűnt volna a szörnyű mágia nyomása alatt. A kapukon keresztül vad thargodan hordák ömlöttek a fennsíkra. Ezrek és ezrek, a démoni teremtmények legkisebbjétől a legnagyobbakig. Özönlésük mintha soha nem akart volna véget érni. Amint kiléptek a kapun, azonnal rohamra indultak a piramis felé. Rejtett rúnák villantak hatalmasat, robbanócsapdák, vermek és hurkok nyelték el a támadókat, ahogy a védelmi rendszer első lépcsőjébe rohantak. Azonban ez mit sem változtatott harci kedvükön. Iszonyatos veszteségeket szenvedve törtek át a halálcsapdává változtatott vidéken, egészen a piramis lábáig elnyúló energiamező pereméig. Ott megállásra kényszerültek, mert hiába tépték puszta kézzel, karmokkal vagy akár mágikus fegyverekkel is a védőaurát, nem tudtak betörni rajta. A védők gyalogosai, akik a piramis alatti területen álltak hadrendbe, harcra készen várták a thargodanokat. A védőmágia kitartott. A démonfattyak órákig tomboltak a fal mentén, de semmire nem jutottak. A drakolder csatamágusok vették fel a kesztyűt. Savhurrikánok, meteorcsapások és tűzfuvallatok pusztították a thargodan sereget, de ez sem tartotta vissza a Sötét Föld népének támadását. Ezrek estek el percek alatt, azonban a kapukon át özönlő fajtársaik csak még inkább őrjöngésbe kezdtek, miközben elesett társaik tetemeinek dombjain vágtak keresztül a piramis felé. Mire a nap lenyugodott, tüzek lángoltak mindenfelé, szinte nappali fényt borítva a csatamezőre, mely thargodan hulláktól, démonvértől volt bűzös és mocskos.

A sötét föld gyalogosai visszavonultak, hogy mágiaforgatóik vegyék át az ostromot. A levegő remegett, szinte sivított, ahogy a sötét mágia hullámokban csapódott a piramis védelmező varázslatainak. A levegő lila, sárga és zöld szikrákkal telt meg, amint roppant hatalmak feszültek egymásnak. A piramis egyik teraszán védőmágusok álltak körbe, szakadatlanul kántálva, erejükkel táplálva a védelmező energiamezőt. Égett testek bűzével keveredő ózonszag lengett be mindent. A mágikus erők összecsapása egészen hajnalig tartott. Hogy a thargodan átokszórók ereje csappant - e meg a napfényben, vagy csak belátták, hogy nem képesek áttörni a védelmet, senki nem tudta, ám egyik pillanatról a másikra megszűnt a nyomás. A thargodan sereg acsarogva forrongott a piramis lábánál, akár egy karmokból, csápokból, páncélokból és sötét mágiából álló fal, mely csak arra vár, hogy az előtte állókra dőlhessen, eltaposva, halálra zúzva valamennyit. Aztán hátrálni kezdtek. A piramis védői nem értették, hogy miért. Pár perc múlva már majdcsak egy mérföldnyi szabad terület volt a piramis körül, melyet csak elszenesedett, savmarta thargodan tetemek borítottak. A thargodanok vonala szétnyílt, egy alak lépett ki a sorok mögül. Vlagyimir. Teste körül ezüst dicsfény szikrázott, mely néha át - átcsapott vörösbe. Makulátlan páncélján megcsillant a reggeli napfény. Kezeit háta mögött összekulcsolta, akár egy elégedett kertész, aki veteményesét szemléli büszkén. Keresztülsétált a csatatéren, majd megállt a csatamező közepén.

- Tleikanok, drakolderek és más csatlósok! - mágiával felerősített hangja mennydörgésként csattant, elnyomva a thargodanok acsarkodását is. - Most, hogy túl vagyunk a bemutatkozáson, az életeteket ajánlom nektek. Eresszétek le a védműveket, adjátok át a piramist és élve távozhattok a fennsíkról!

Láthatóan választ várt, ami nem késett: tucatnyi tűzgolyó robbant a máguskirály felé a piramis számtalan lőrése közül. Felé száguldottak, mennydörgő robajjal és füsttel kísérve beburkolták a hatalmas termetű alakot. Aztán elenyésztek, mintha sosem léteztek volna. Vlagyimir páncélján egy koromfolt nem sok, annyi sem árulkodott a robbanásokról.

- Nem árthattok nekem. Hatalmam végtelen, seregem szintúgy. Csak elodázhatjátok a vereséget.

A piramis alatt állomásozó Tleikan behemótok egyike acsarogva üvöltött a kalandozó felé:

- Zarknod ellen még te sem vagy elég erős, ember!

A védők soraiban egyetértő mormogás támadt, ami egyre hangosodott, majd ütemes "Zarknod! Zarknod! Zarknod!" kántálássá vált.

- A gazdátok nem tehet értetek semmit. Foglyul ejtettem és enyém lesz a hatalma. Ti pedig vagy átadjátok a piramist, vagy vele vesztek!

A kántálás elhalkult, tanácstalan tekintetek néztek egymásra.

Permedin varázslattal erősített hangja csattant fel:

- Gazdánk az oldalunkon harcol, mindig velünk van. Akárcsak a Távollét hosszú évei alatt! Tartsatok ki, Tleikanok! Vegyétek fel a harcot a démonsereggel, ne hátráljatok, se kardjuk, se mágiájuk, se mérgező szavaik ne vegyék el az erőt karjaitokból! A győzelem a miénk lesz!

Ezrek torkából harsant egyszerre a csatakiáltás: "Győzelem!"

Vlagyimir leeresztette karjait.

- Legyen hát, ahogy akarjátok szerencsétlen nyomorultak. Pusztuljatok gazdátokkal!

Baljában formátlan vörös anyag fortyogott, örvénylett, jobbjában rúnavésetekkel borított fémlapot tartott.

- A Zan tüze küldjön benneteket a nemlétbe! - kiáltotta, hangorkán erejével. Kezeit összecsapta, a vörös anyag beterítette a rúnalapot, az egész felragyogott, majd vérszín fénycsóva villant az ég felé, olyan magasra, mint a lebegő piramis csúcsa. Aztán a széleinél remegni, fortyogni, hullámzani kezdett és hangtalanul tűzfelhővé változott, ami folyamatosan terjedt a piramis felé. Akár a vulkánokból előtörő lávafelhő, úgy bugyogott, úgy örvénylett és nem evilági lángjaival pillanatok alatt körülvette a piramis irdatlan területét. A védők még láthatták, hogy amihez a felhő hozzáér, vörösen felizzik és beleolvad magába a zan - tűzbe. Aztán a vörös varázslángok minden kilátást megszüntettek. Az energiamező, mely Zarknod otthonát védte, megremegett. A védők szívére kétség árnya vetült...

A piramis egyik balkonján, a védőmágusok köre mellett egy elf kalandozó állt. Tűzszemű Illisze aggódva szemlélte a közösség erejét. A védőmágusok hatalmas varázslók voltak, egyesített erejük pedig messze fölülmúlt mindent, amiről csak hallott is valaha. Ám most az arcok koncentrációba merevedtek, néhol izzadva erőlködtek, hogy fenntartsák a mágikus védelmet. Ghalla legnevesebbjei szinte vért izzadtak, hogy védelmezzék Zarknod erődjét.

Az elf fejcsóválva hátat fordított nekik és a bejárathoz lépett.

- Nem lesz ez így jó, Alveris. A mágusok ideig - óráig kitartanak még, de ez a zan - tűz, amit Vlagyimir ránk szabadított, valami istentelenül erős támadóvarázslat! Ki kell találnunk valamit, de sürgősen. Ha a drakolder tényleg nem tűnik fel, hogy segítsen, akkor csak napjaink vannak.

- Feltéve, hogy az a nyomorult képes addig fenntartani a támadást. - tette hozzá Alveris, miközben a kardövét igazgatta.

- Attól tartok, barátom, hogy nem vetette volna be, főleg nem ilyen pökhendi módon, ha nem tudná megtenni. Szóval keressünk valakit, aki ismeri ezt a túlméretezett kődarabot és derítsük ki, mit tehetünk!

- Megyek, előkerítem Troggot. Addig te keress valami helyi segítséget.

Alveris hátat fordított és elindult a trollért. Remélte, hogy Zarknod tartja a szavát, amit levelében adott a kalandozóknak. Együtt győzhetnek, és bosszút állhatnak elesett bajtársaikért.

Létrehozás: 2015. március 31. 11:34:17
Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:21
Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.