"Wayazamund szirénnel Ghalla délkeleti csücskében, a tengerparton sétálva találkozhatsz. Még a nők sem tudják kivonni bűvölő pillantásuk hatása alól magukat, ha viszont férfi vagy: biztosan elvesztél." - Encyclopedia Fantasia
Szerkesztőség: honlap@beholder.hu Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci) Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5) Ha hibát találsz a honlapon: Írj nekünk!
Zarknod visszatérése - Zarknod története
Dornodon Ghalla történetének leghatalmasabb mágusa, aki mérhetetlen gonoszságában és hatalomvágyában képes volt egy egész világot felégetni csak azért, hogy istenné válhasson - noha a halhatatlanságot már korábban elérte. Azt azonban talán kevesebben tudják róla, hogy ő hozta létre - mágiával, mesterséges úton - évszázadokkal korábban Ghalla leghatalmasabb lényeit is, a triklem drakoldereket.
A trollok regeneráló képességét, a gólemek sebezhetetlenségét, a beholderek mágikus képességeit és a sárkányok erejét egyesítő lények hatalma vetekedett megalkotójukéval. A szolgálatra teremtett lények néhány év után szembefordultak mesterükkel, és nem engedelmeskedtek többé. Dornodon nem volt képes elpusztítani a triklem drakoldereket, ezért távoli létsíkokra száműzte őket. Közülük a legelső, a leghatalmasabb Zarknod volt, aki ellenállt a mágus varázslatainak. Tíz napon át küzdöttek egymással, míg végül belátták, hogy egyikük sem tudja megsemmisíteni a másikat. A mester és teremtménye közt látszólagos tűzszünet köttetett.
Zarknod egy, a Dornodon tornyától távol fekvő birodalomba vonult vissza, amelynek népe a lényt hódolattal kezelte. Tízezrek építették a triklem drakolder ónixpiramisát, de még így is tíz évbe telt, amíg elkészült. Zarknod az építményt mágiával szőtte egybe, majd egy ősi varázslattal a levegőbe emelte. Ettől kezdve a lebegő piramisból uralkodó, sárkányoknak parancsoló lényt hívei, a tleikanok istenként tisztelték.
Zarknod ezután ideje java részét annak szentelte, hogy felkutassa és visszahozza száműzött társait, és megtalálja helyét faja számára a világban. Azonban több évtizednyi kísérletezéssel, a mágia formáinak tanulmányozásával, és számtalan könyv elolvasásával sem jutott közelebb ahhoz, hogyan tudnának a triklem drakolderek más fajokhoz hasonlóan szaporodni vagy egyéb módon reprodukálni magukat.
Az isteni lényről számos legenda kering: egyesek szerint gonoszsága vetekedett teremtőjével, piramisának alsó kamráiban ezreket kínzott meg, tudásvágyból, büntetésképp, vagy egyszerűen csak szórakozásból. Mások szerint viszont végtelenül bölcs lény volt, akit a tudáson kívül semmi másra nem vágyott, és mindent megtett az őt körülvevő Tleikan birodalom felvirágoztatására.
Tény, hogy amikor egy idegen világ elfajzott, életenergián élősködő teremtményei, az éjfattyak a tér-idő szövetét átszakítva a Sötét Földre léptek, és közvetve Ghallát fenyegették, Zarknod segített a halandóknak; ami azonban utána történt, Zarknod sötét oldalát mutatta meg.
Bár az éjfatty fenyegetést sikerült megállítani, újabb konfliktus bontakozott ki. A Zarknoddal kötött egyezséget a máguskirályok - élükön a nagyhatalmú, halhatatlannak tartott Teouchánnal - nem tartották be. (Ennek történetét részletesen itt olvashatjátok.) Az ezt követő szörnyű háborúban Zarknod királyságokat pusztított el, majd hosszú időre nyoma veszett.
A történet a Dornodon által évszázadokkal később előidézett Világégése után folytatódik. Ekkor bukkant fel T. Vlagyimir, a halhatatlan mágus-harcos, aki annak idején mérhetetlen gőgjében még magát Zarknodot is kihívta - és a harcban alulmaradt. Bár a találkozást túlélte, a triklem drakolder által rábocsátott árnyéktűz kiégette a lelkét és a testét. Egyesek szerint Vlagyimir őrült tettére az egyetlen magyarázat, hogy ő Teouchán, a máguskirály bosszúszomjas leszármazottja, mások szerint csak egy egyszerű kőfaragó beképzelt fia, aki túl magasra jutott. Akárhogy is, a triklem drakolder iránti engesztelhetetlen gyűlölete az eltelt évek alatt megsokszorozódott, és egyre elszántabban kereste a nyomtalanul eltűnt Zarknodot. Azonban azzal is tisztában volt, hogy a bosszúra semmi esélye nincs a halhatatlan lénnyel szemben, hacsak nem válik ő maga is triklem drakolderré. Őrült terve részeként megépítette Zarknod lebegő ónixpiramisának kisebb másolatát, és zan indukátorok építtetésébe fogott.
Zarknod lebegő piramisát a tleikan bírák megőrizték gazdájuk számára, remélve, hogy egyszer még visszatér. A világégést túlélő kalandozók maroknyi csoportja útnak indult, hogy megkeresse Zarknodot, és végül sikerrel jártak. Kiderült, hogy a triklem drakoldert az éjfattyak létsíkján ejtették időcsapdába az éjfattyak, miután elpusztítani nekik sem sikerült.
Megtörtént, amit mindenki lehetetlennek tartott: a kalandozók az időpálca segítségével kiszabadították évszázados fogságából a legendás teremtményt.
Zarknod visszatért Ghallára.
T. Vlagyimir számára eljött a bosszú pillanata: tudta azonban, hogy ahhoz, hogy maga is triklem drakolderré válhasson, és kihívhassa riválisát, Zarknod esszenciáját kell először megszereznie...
