Vissza a Főoldalra
 
Egyelőre üres.
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett

Újdonságaink
Előkészületben
ÁSZF
Adatvédelmi tájékoztató
A pontgyűjtésről
Akciók
Beholder könyvek (Lista)
Más kiadók könyvei (Lista)
Kártyacsomagok (Lista)
Magazinok (Lista)
Játék-kiegészítők (Lista)
Puzzle játékok (Lista)
PC játékok (Lista)
Társasjátékok (Lista)
Dobókockák (Lista)
Keresés a termékek közt
Chat, üzenõfal
Íróink
Sorozataink
Ajánlók, kritikák, ismertetők
Könyvrészletek
Fantasy borítóképek
Sci-fi borítóképek
Könyv toplisták
Fórumok
Szavazások
Bevásárló kosár
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Nézz be kártyaboltunkba!
HKK - Zén Legendái: Clerebald gyűjteménye szeptember 21.
A pillanat képe
Mat elrabolja Tuont
Küldd el képeslapként!
Matnek (a szerencse kegyeltjének) és Tuonnak, (vagyis a Kilenc Hold Lányának) így indul a jóslatokban megjövendölt kapcsolata: Mat egy szőnyegbe csavarba rabolja el a seanchan birodalom örökösnőjét Ebou Darból.
Nézz szét a galériában!
Termékismertető - Káosz Galaktika Kártyajáték - Alappakli
Termékismertető - Kártyaalbum lap (10 darab)
Termékismertető - Hatalom Kártyái - Misztikus erők
Termékismertető - Hatalom Kártyái - Végzetúr alappakli

A lista folytatása...
Könyv adás - vétel (614)
Kaland-Játék-Kockázat (149)
Böszörményi Gyula: A bolhedor lovagjai (19)
Harby Riann: Rúvel hegyi legenda (40)
Brian McAllister: Két világ közt (47)
Magyar fantasy könyvkiadás (35)

További témák...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Pókerjáték
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
Ajánlott böngésző, felbontás:
Internet Explorer, 1024x768
 

Janny Wurts: Összeesküvés (részlet 2.)

Morfett, Etarra városura, a Kereskedelem Védelmezője, az Északi Tartományok Főkormányzója erőtlenül feküdt a selyemlepedők között. Az erős testalkatú, alacsony, májfoltos bőrű férfi haldoklott. Arca sárgásfehér színéből látszott, hogy már megváltás lenne számára a túlvilági lét. A hálószobát, ahol az utolsó napokat töltötte, és ahol a végrendelete megszületett, ugyanolyan luxus jellemezte, mint életének bármely másik helyszínét. A padlót és a falakat márvány borította, az ablakok színes üvegtáblákból készültek. A déli napsütés olyan erősen tűzött az ellenzőkre, hogy a sűrű vászon szinte alig nyújtott árnyékot.

Az állott levegőben a napszítta agyagtéglák szagát elnyomta az izzadság és az orvosságok kipárolgása. A rózsaolaj és a füstölők csak rontottak az összhangon. Egy szolga pávatollakból készített legyezővel állt a fekhely végében, hogy némileg felfrissítse a beteget. Az ágy melletti asztalkán a lédús dinnyeszeletek fekete és zöld legyeket vonzottak. Valamivel odébb egy atchazi gyógyító sürgölődött, és különböző színű főzeteket kevert a táskájából előkerülő üvegcsékből.

Szülei sivatagi emberek voltak, akik révén ritka tudás birtokába jutott. Ismerte a Sötét Anya rítusait és a ritka gyógynövények hatásait; cserébe megtűrték az udvarnál. A férfi azonban tudta, hogy Morfett halála után milyen veszélyek leselkedhetnek rá. Amikor Lysaer átlépett a küszöbön, magában motyogva összeszedte a csontamulettjeit, és elhagyta a termet.

A Magasságos Herceg haja gyorsan megszáradt a napon. Mire felért a város kapujához vezető emelkedő végére, már alig látszott rajta nyoma a fürdőzésnek. Egyedül a masszív bástyák között fújó szél miatt begöndörödő hajvégei utaltak arra, hogy nem a városúr palotájában töltötte a délelőttöt. Mivel nem akarta megsérteni az elébe siető szolgákat, ezért néhány percet rászánt az átöltözésre. Tiszta inget és nadrágot húzott; az aranyszegélyű ruha minden egyes mozdulatánál megcsillant az erős fényben. A visszatükrözött sugarak őrült táncot jártak a palota fényesre lakkozott bútorai között.

- Miben lehetek a város szolgálatára? - kérdezte Lysaer, ahogy megállt az ágy végénél.

A főkormányzó kinyitotta táskás szemét, amely beteges, sárgásszürke színben villant meg.

- Áldott Herceg - nyílt szét a férfi kiszáradt ajka. Inkább grimasz volt ez, mint mosoly. - Hát eljöttél.

A közelgő halál tudata eltompította a hangját. Nem neheztelt a másikra, sőt, inkább örömét lelte abban, amit látott: Lysaer s'Ilessid ugyanúgy nézett ki, mint huszonnyolc évvel ezelőtt, amikor először látta. Ezt egyértelműen az istenek kegyelmének tudta be. Még mindig erőtől duzzadt, és tele volt élettel. Az a férfi állt előtte, aki újjászervezte Etarra védelmét a szörnyű csapás után, amelyet az Árnyékmester mért a városra a Tal Quorin partjainál.

- Két utolsó kívánságom van - zihálta Morfett. - A kormányzótanács már jóvá is hagyta az egyiket. - Álla türelmetlenül megrándult, de a gesztus csaknem teljesen elveszett a petyhüdt toka redői között. - Jer közelebb! Vizsgált meg magad az iratot!

Apró villanások támadtak a levegőben, ahogy Lysaer az ágy mellé lépett, és kinyitotta az ott fekvő ládikát.

- A tekercs fekete zsineggel van átkötve, amelynek a végén ezüst- és skarlátszín szalagok vannak - közölte Morfett. - Valószínűleg a többi tetején találod.

Lysaer kiemelte a nehéz pergament, amelyet Etarra kilenc céhének pecsétjével, valamint a főkormányzó címerének viaszlenyomtával zártak le. Az iratot még nem bontották ki.

- Megtaláltam, de a pecsétek még nincsenek feltörve.

- Az rád vár. Olvasd csak el! Neked szól. - A haldokló visszasüppedt a párnák közé. Homlokát csillogó izzadság borította el; már a beszéd is megerőltető volt számára. - A végső tartalékaimat arra használtam el, hogy a jóváhagyás hagyományos útját megkerülhessük az ügy sürgőssége miatt.

Lysaer feltörte a pecsétet. Aranyszínben világító haja felett mintha halvány fénykoszorú villant volna fel, ahogy a vastag pergament kisimította. Az irat tetején Etarra kormányzótanácsnak kézzel festett jelképe látszott. A vörös-arany címer alatt mindössze két cirádás betűkkel írott sor húzódott. A papíros többi részét a méltóságok aláírása és rangjának felsorolása tette ki. A rövid mondatok tartalma egyértelmű volt. Etarra városura lehetővé tette Lysaer s'Ilessid, Tysan hercege számára, hogy jelöltként induljon a hamarosan megtartandó főkormányzó-választáson.

- Nem is kérdezed, hogy miért? - hörögte az idős zsarnok, aki lehunyt szemmel várta a másik reakcióját.

Lysaer felemelte a fejét. Testén alig látható remegés futott végig, majd a díszes ruha csillogása megállapodott. Tisztán zengő hangja betöltötte a termet; ugyanolyan megnyugtató volt, mint a pávatollakból készült legyező suhogása.

- Szeretném, ha te mondanád el - válaszolta, majd napbarnított kezével hozzálátott, hogy összetekercselje a pergament. A feltört pecsétek helyett a szalagokkal rögzítette az iratot.

- Ravasz, nagyon ravasz - nyögte a főkormányzó, az és arcán erőltetett mosoly jelent meg. - Gondolom, arra feleslegesen emlékeztetnélek, hogy a tisztség egy életre szól. De ehhez először el kell nyerned a szavazatokat. Ha kudarcot vallassz, az utolsó leheletemmel megátkozlak.

Lysaer nem vette fel a másik által eléje dobott kesztyűt, inkább szép lassan az ágyra tette a pergament.

- Ezek szerint meg akarod várni, amíg a májam teljesen felmondja a szolgálatot? Rendben van - nyitotta fel ismét savószín szemét a főkormányzó. - Félek. Az Árnyékmester eltűnt a kontinensről, az avenori céheket pedig csak a minél nagyobb vagyon összeharácsolása vezérli. Kevesen élték túl a Dier Kenton-völgyet ahhoz, hogy emlékeztessék az embereket a veszélyre. Az etarraiak nem feledték el a Tal Quorint. A barbár mészárlás és a Minderl-öböl túlélői azonban megöregedtek, és hamarosan követnek engem. Én pedig gyanakvó ember vagyok. Biztos vagyok benne, hogy a Sötétség Ura visszatér, hogy csapást mérjen a gyanútlanul felnövő nemzedékre. Ha igazam lesz, akkor az elkövetkező évek roppant fontosak. A megelőző intézkedéseket még azelőtt írásba kell foglalni, hogy a régi tanácsadóim visszavonulnának.

- Két kívánságot említettél - mondta Lysaer. - Folytasd.

Rekedt nevetés tört fel a főkormányzó torkából, amely hamarosan torz hörgéssé, majd száraz köhögéssé változott. Arca olyan színt öltött, mint az olvadt vaj.

- Új falakat akarok, herceg! Erős védelmi vonalakat, amelyek a nap huszonnégy órájában biztonságot nyújtanak. Ha most ostrom alá vennék a várost, az csúnyán végződne. Alig tartanánk ki néhány napig. A hegyek sziklás lejtői nem tudják ellátni a megnövekedett lakosságot. Nincsenek ciszternák kialakítva az esővíznek, és nincs jól védhető belső fellegvárunk. - A színtelen virsliujjak megszorultak a takaró peremén. Morfettnek már nem volt annyi ereje, hogy élénken gesztikulálni kezdjen. - Én az Araithe-alföld felé húznám fel a falakat, ahol biztonságosan lehetne állatokat tenyészteni, és növényeket termeszteni. Ez a terület képes lenne ellátni a várost. A hegyi barlangok szolgálnának raktárként. Azt kérem tőled, hogy építs egy új Etarrát, amely a Fény székhelyévé válhatna! Nem engedhetjük meg, hogy az avenori kereskedők gyengesége miatt elbukjon az ügy. Megteszed ezt? Az az utolsó kívánságom, hogy a város irányítását arra érdemes kezekbe adhassam. Ha elfogadod, akkor a tiedbe.

Lysaer felemelkedett. Ingének ujján megcsillant a fény, ahogy kezével Morfett felé nyúlt. A kardforgatástól szerzett bőrkeményedések nem akadályozták meg abban, hogy megszorítsa a főkormányzó kezét.

- Teljesítem a kérésedet. Etarrának új falai lesznek. Minden egyes kőtömb az árnyék elleni küzdelem szimbóluma lesz. Azért az Avenorban felhalmozott gazdagságnak is vannak előnyei. A kincstár könnyedén képes lesz finanszírozni a kőműves mestereket. Melyik falszakasz nevében őrizzük meg az emlékedet?

- Amelyik északra, a Tal Quorin felé néz - suttogta Morfett főkormányzó. Szemhéja leereszkedett. Légzése már alig volt hallható. Gondosan meg kellett válogatnia az utolsó szavait. - A Fény kísérjen utadon, Áldott Herceg! Küldess egy szolgát a lányaimért!

- Magam továbbítom a kérésedet a családodnak - jelentette ki Lysaer s'Ilessid gyengéden. Bal kezével oldalra nyúlt, magához húzott egy széket, és leült. - De előtte hallgassd meg, hogy milyen egyéb terveim vannak még Etarrával a Fény szolgálatában.

Elkezdett beszélni. Közben egy pillanatra sem eresztette el a főkormányzó jéghideg ujjait. Egész késő délutánig nem tartott szünetet. Amikor végzett, már teasárga napsugarak festették meg az ablaktáblákat. Morfett arcára a hála könnyei véstek barázdákat.

- Úgy halhatok meg, hogy nincs félnivalóm a sötétségtől - sóhajtott fel a párnák közé süppedt főkormányzó. Kinyitotta a szemét, de már nem látta az ágy mellett üllő férfit. Csupán világos és sötét foltok jelentek meg előtte. - A Fény nevében remélem, hogy te leszel az utódom. Akadályozd meg, hogy a s'Ffalenn fattyút királlyá koronázzák Ithamonban, és uralkodj sokáig, ha én már nem leszek!

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Janny Wurts: Összeesküvés (részlet 1.).

Létrehozás: 2004. augusztus 26. 16:35:54Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:20 Küldd el a cikket másoknak Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2019
1680 Budapest, Pf. 4 | E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.