Vissza a Főoldalra
 
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett

Hírek, változások
Mi is az az AK?
AK Archívum
GN Archívum
Tartalomjegyzékek
Cikkek az újságból
Krónikák a boltban
Szavazások
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Pókerjáték
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
Ajánlott böngésző, felbontás:
Internet Explorer, 1024x768
 

A Hatalom Kártyái Kártyajáték születése

Két oka is van, hogy ennek a cikknek a megírására szántam el magam: sokan nem ismerik a játék keletkezésének történetét, és hátha érdekli őket; valamint hogy mi se felejtsük el teljesen, hogyan is történt.

Nos, a történet 1994. októberében kezdődött. Ekkor jelent meg a Bíborhold fantasy és szerepjáték magazinban (remélem sokan emlékeznek még erre a névre!) egy cikk Tihor Miklóstól, amely a gyűjtögetős kártyajátékokkal, azon belül is a Magic: the Gatheringgel foglalkozott. Ez volt az első magyar nyelvű cikk, ami ilyesmiről szólt, maga a játék is ekkoriban kezdett nálunk elterjedni. Az írás olyan jól lefestette a számomra ismeretlen játékot, hogy azonnal elhatároztuk többen is, hogy kipróbáljuk. Mielőtt azonban még erre sor kerülhetett volna, eszembe jutott, hogy miért ne csinálhatnánk egy gyűjtögetős kártyajátékot magyarul, a TF-re építve? A TF ekkor már elég jól ment, ez is lelkesítő példa volt: ha az első magyar levelezős játékot ilyen sokan szeretik, talán megvalósíthatnánk ugyanezt kártyában is. Akkor még az volt az elképzelésem, hogy majd én egyedül kitalálom, Miklósék meg kiadják (később ez erősen módosult). Honnan vettem, hogy ki bírnék találni egy játékrendszert? Rengeteget AD&D-ztem, főleg meséltem, és imádtam mindenfélét kitalálni és az egyensúlyt megteremteni közöttük. Szerepjátékokban is sokszor meséltem különböző játékokat, versenyeket, ahol a játékosok megmérkőzhettek egymással vagy az általam irányított ellenfelekkel. Miklóst ismertem az egyetemről (mindketten programozók vagyunk), a szerepjátékot is együtt kezdtük. Ezenkívül a feleségem már írta az első TF regényt, a Túlélőket. Ennek a sorozatcíme volt A hatalom kártyái, és kártyák szerepeltek a történetben is (még azelőtt, hogy az egész kártyajáték szóba került volna), innen kapta nevét a játék. A könyvekből egyébként sok más is átkerült a kártyába és a levelezős játékba: pl. Chara-din vagy a varkaudarok inváziója.

Elmentem tehát Miklóshoz a javaslattal. Azt mondta, már többeknek eszébe jutott, hogy lehetne ilyen játékot csinálni, de senki sem kezdett bele. Abban állapodtunk meg, hogy megtervezem, kitalálom, teszteljük, aztán majd meglátjuk. A játék első verziója egyáltalán nem hasonlított a mostanira. Táblás játékot találtam ki: a tábla a Túlélők Földjét reprezentálta, ezen lehetett területet foglalni, emberekkel betelepíteni, és az elfoglalt területen mozoghattak a szörnyek, kalandozók. Volt erdő, domb, síkság és mocsár típusú terület, ezek különböző manát adtak, az emberekkel betelepítettek pedig hitet is. Ebből lehetett megidézni a lényeket, varázslatokat, tárgyakat. A lények rákerültek a térképre, ott mozogtak, ha ellenséges lénnyel egy mezőre léptek, akkor harcoltak, az ellenséges területet pedig a te oldaladra tudták fordítani. Eleinte a feleségemmel, Katival teszteltük, később Macival is. Igyekeztünk teljes titoktartás mellett dolgozni (hogy ez mennyire sikerült, az kérdés), nehogy más is lecsapjon az ötletre, és megelőzzön. Pár hónapig így alakult a játék, egyre többen kezdtük tesztelni, Miklós is beszállt, már eldöntötte, hogy érdemes lesz ezzel foglalkozni. Egész jónak tűnt a játék, de kiderültek komoly problémák is: a tábla drágasága és hordozhatóságának kérdése, hosszú volt a játék, és volt vele egy általunk "átbillenésnek" nevezett probléma. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az egyik játékos előnyre tett szert, onnan már nem lehetett fordítani, de még sokáig elvegetált az ellenfél. Mindezek miatt más alapokról kellett elindulni. Egy délutánt átvitatkoztunk Miklóssal, én kezelhetőnek láttam a problémákat, ő amellett kardoskodott, hogy próbáljuk inkább a tábla nélküli verziót, végül megadtam magam (így utólag: alighanem igaza volt). Mindez valamikor 1995. januárjában történt. Az új verzió rendszerét Miklós rakta le, amelyhez Erdős Árpi és Maci adott további ötleteket, majd együtt csiszolgattuk, ekkor született az őrposzt és a harcrendszer (jópár dolgot átvettünk a táblás verzióból is, a Védekezési Bónuszt ott még otthon-bónusznak hívták). Kezdetben az ÉP és a VP egy mennyiség lett volna, de ezt gyorsan elvetettük, épp az átbillenés miatt, mivel ekkor ha valaki elkezdett rosszul állni, rohamosan csökkentek a lehetőségei. Eleinte fixen 3, majd 4 VP-t kaptak a játékosok, de a kezdő előnyének csökkentésére kitaláltuk az 1-2-3-4 VP-s gyűjtést, majd a lapok VP költségének differenciálása miatt 5 VP-ig mentünk fel. Kezdetnek a Leah, Raia és Fairlight színeket dolgoztuk ki, azok közül is először jórészt a lényeket. Ekkor született a Lila brekk és a Sörényes ubuk, amelyek színesítő szövegét csak poénból írtuk rá, de később meghagytuk. Készült egy képlet is a lények költségének kiszámítására: pl. x/y -os lény x+y-1 VP, kalandozó +1 VP, regenerálódás +2 VP, mágikus védelem +2 VP, és hasonlók, ezek persze az idők során sokat finomodtak. Amikor a szabályrendszer működőképesnek tűnt, elkezdtük kitalálni a többi kártyát is.

A tesztelések során főleg etikettpapírra nyomtatott és valamilyen kemény lapra ragaszott szöveget használtunk, de pl. az első verziónál még kézzel csináltam a térképet és a lapokat is rajzlapból. Volt egy időszak, amikor minden istennek megfelelő színű lapja volt, de ez nem volt az igazi, mert hátulról is meg lehetett ismerni. Ez az ún. alfa tesztelés kb. 6 hónapig tartott, hetente 1-2 alkalommal gyűltünk össze Miklós 37 m2-es, Kálvin téri lakásában, 10-12 tesztelővel. A meccseknek inkább szórakoztató, "fun-hangulata" volt egész sokáig, senki sem a leggyilkosabb kombinációkat kutatta, mígnem Maci össze nem rakta az első igazán gyilkos paklit. Garokk, Gorombilla, Ubuk, Erő ökle: aznap senkitől sem kapott ki, mindenki csak bámult a kétperces meccsek után. Aztán megindult a gyilkos paklik evolúciója, az első igazán hatékony lénynélküli paklit Miklós rakta össze, Szücsy Dani akkor döntött úgy a Szívrohamoknak köszönhetően, hogy az igazi rohampakliban nem 1, hanem 2 ÉP-s lények vannak.

Amikor már úgy éreztük, van elég lapunk, és ezek nagyjából már ki vannak tesztelve, áttértünk a tesztelés utolsó fázisára. Ezen már több mint húszan vettek részt, a régi FIDESZes szerepjáték klubban, egy külön időpontban (béta teszt). Mindenki minden alkalommal kapott egy-egy általunk összeválogatott paklit (először alapot, később kiegészítőt), ezekkel játszhatott (ekkor még általában tétre), cserélgethette őket, és a kártya megjelenése után becseréltük valódi lapokra őket. (Ez egy kicsit macerásra sikerült, a tesztelők nagyon türelmetlenek voltak, ezért a végén a becserélés fagyos télen, Miklós Moszkvicsának csomagtartójában "kukázva" történt, nem tökéletesen ellenőrzött körülmények között...) Így jó játékkörnyezetet sikerült teremteni, és a játékosok nagyobb lelkesedéssel teszteltek, a ritka lapok tényleg ritkák voltak.

Sokat variáltunk pl. a mérgezéssel, kezdetben még volt erős ill. gyenge méreg, amelyek másképp működtek, de aztán összevontuk őket. Az Illúziósárkány pl. 5-ért sokáig gyengének tűnt, levettük a költségét 4-re, majd 3-ra, így egész jól használható lap lett belőle, nem? Az Agytaposást is elég erősre találta ki Maci: az ellenfél csak 2 VP-t kapott minden körben (igaz, ez még a 4 VP-s időszakban volt). A Szörnybűvölés viszont szinte az utolsó pillanatig 8, majd 7 VP-be került.

Komoly fejtörést okozott, hogyan fogunk ennyi rengeteg képet megrajzoltatni. Kezdetben az is felmerült bennünk, hogy létező képeket használjunk, de végül nem kényszerültünk erre a sekélyes megoldásra. Az első képek között voltak a Hörcher Lászlóéi is. Akkor nagy lelkesedésünkben még azok is egész jónak tűntek, bár úgy a tizediknél már feltűnt, mennyire egyformák. Végül elsősorban Miklós grafikus ismerősei közül és munkahelyemről, a Novotrade Software-ből sikerült megfelelő mennyiségű rajzot beszereznünk, de kaptunk rajzokat Romániából is (Franciaországból nem, Patrice Creusot Magyarországon él).

Problémát jelentett a csomagolás, a Magicnél alkalmazott random csomagolást végző gép ugyanis sok-sok millióba kerül, Európában sincs sok nyomda, ami birtokolja, és Magyarországon persze egy sincs. Így hát maradt a kézi válogatás. Az általunk kitalált "relatív prímes" csomagolási algoritmust kicsit nehéz volt elmagyarázni a válogató néniknek, de végül nagyjából megértették, hogy miről van szó (bár a dolgon kezdetben itt-ott sajnos egyszerűsítettek egy kicsit).

A hosszú tervezés ellenére a vége felé nagy volt a hajrá, ugyanis kiderült, hogy vetélytársunk akadt: a Mítoszt is ekkor csinálták (pár hónappal utánunk kezdték el), végül teljes egy nappal előbb került boltokba a HKK, 1995. szeptember 20.-án (ha jól emlékszem). Persze rettentően izgatott mindenkit, milyen lesz a játék fogadtatása, hiszen reklámra nem túl sokat tudtunk költeni. Aztán az első sikerek minden reményünket felülmúlták: az első kiadás pár hónap alatt elfogyott, és az első rendezvényünkön (bemutató és verseny, 1995. október 14.-én) több mint száz lelkes játékos vett részt. Ekkor hittük el először, hogy sikerült, ezt az érzést sajnos nem tudom leírni.

Pár szót még a tesztelésről, a jelenről. Az új kiegészítőt a megjelenés előtt kb. 9 hónappal kezdjük tervezni. A tesztelők és főként a saját ötleteink alapján összeállítjuk az első kártyalistát, amit kinyomtatva minden tesztelő megkap. A kezdeti rostálás és kommentek alapján módosítjuk a listát, Miklós minden lapból 3-6 db-ot kinyomtat etikettekre, amelyeket üres kártyalapokra ragasztunk, ekkor kezdődik a tesztelés. A tesztelők minden alkalommal beadnak egy megjegyzés listát, ezek alapján készül a következő heti tesztelésre a módosított lista. A tesztelőket a legjobb játékosok közül hívjuk meg, azokat akik sok időt tudnak és akarnak a játék fejlesztésével, esetleg lapok kitalálásával tölteni. Idejük és fáradságuk jutalma (a játék örömén kívül) néhány pakli kártya. Tévhit tehát, hogy a tesztelők minden lapból hármat kapnak tőlünk. Ugyanúgy tévhit, hogy a tesztelők feltétlenül jobban ismernék a játék minden apró részét, mint bárki más: nem célszerű tehát a mások által rendezett versenyeken véleményüket hivatalosként elfogadni, bár azért az apró szabályokkal jobban tisztában vannak, mint a legtöbb játékos.

Írta: Makó Balázs
A cikk az Alanori Krónika 26. számában jelent meg.

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
(átlag: 72 szavazat alapján 9.5)

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Hogyan készüljünk fel egy versenyre? (Hatalom Kártyái).

Létrehozás: 2004. március 3. 14:58:56Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09 Küldd el a cikket másoknak Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2020
1680 Budapest, Pf. 4 | E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.